Ha nem is bukott meg de egyelőre nem ment át a német parlamenten a koalíciós kormány úgynevezett biztonsági csomagja. A szigorításokat mindenekelőtt a konzervatív ellenzéki CDU/CSU, valamint az ugyancsak ellenzéki radikális jobboldali AfD sürgette, de a Scholz-kormány elismerte, hogy ez elengedhetetlen. A koalíció ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére, a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A Bundestag múlt pénteki szavazásán 361 képviselő elfogadta a törvényjavaslatot, 290 volt ugyanakkor a nemmel szavazók száma, de a koalíció törvényjavaslata részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség.

A legfrissebb fejlemények után azonban minden valószínűség szerint tovább késhet az intézkedéscsomag elfogadása. Berlinben ugyanis a hét végén őrizetbe vettek egy líbiai férfit, aki feltételezések szerint terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen. A férfi a rendőrség gyanúja szerint kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel. A Bild című lap úgy értesült, hogy egy külföldi hírszerző szolgálat figyelmeztette Németországot a veszélyre. A gyanú szerint az izraeli nagykövetség ellen tervezett, de meghiúsított támadás ismét kiélezte a "szükséges szigorral" kapcsolatos vitát.

A férfi az Iszlám Állam feltételezett támogatója volt. Líbiából érkezett Németországba állítólag 2022 végén, és nem sokkal később menedékjogot kért. 2023 szeptemberében ezt azonban elutasították, kitoloncolásra azonban nem került sor.

Az illetékes hatóságok máris "lecsaptak" a történtekre. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a rendőrség most arra a következtetésre jutott, hogy "újraértékeli" elsősorban a berlini zsidó, illetve izraeli létesítmények védelmét. Ugyancsak az ARD számolt be arról, hogy több jogkört követelnek a német titkosszolgálatok számára. Ezzel kapcsolatban a türingiai tartományi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét idézte, aki arra mutatott rá, hogy a feltételezett berlini merényletkísérlettel kapcsolatos információ egy külföldi titkosszolgálattól érkezett.

Egyrészt "örvendetes", hogy működik a titkosszolgálatok közötti,a bizalomra épülő kooperáció, ugyanakkor a német szolgálatok információs és adatgyűjtési képességeit is javítani kell

– fogalmazott.

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Hendrik Wüst szerint a német biztonsági hatóságok számára biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a terroristák és más bűnözők felkutatását az interneten és a közösségi médiában.

Értesülések szerint noha a vonatkozó törvénytervezet jelenleg a Bundestag, illetve a Bundesrat közös közvetítői bizottsága előtt van, "gyorsított eljárás" nem valószínű. A bizottságnak szakértők szerint ugyanis figyelembe kell vennie a hétvégi feltételezett merényletkísérlet után elhangzott biztonsági követeléseket is. Az ARD ezel kapcsolatban a CDU/CSU Bundestag-frakciójának vezetőjét idézte, aki szerint az említett intézkedésekkel bővíteni, illetve javítani kell a kormánykoalíció biztonsági csomagtervét.