Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a Kijevben zajló Krími Platform csúcstalálkozójának keretében tartott.
"A tárgyalási tervvel kapcsolatban következetes leszek. Először Joe Biden amerikai elnökkel fogok beszélni róla, mert ez a terv leginkább az Egyesült Államok és más partnerek támogatásán múlik" - mondta. Szavai szerint ez elsősorban pszichológiai és politikai természetű terv lesz, de többféle fegyver is szerepet kap benne, ami befolyásolhatja Oroszország döntését a háború befejezéséről.
A "győzelmi tervet" "a második békecsúcson kell bemutatni, hogy Oroszországot a háború diplomáciai befejezésére kényszerítsük, és ha a partnerek támogatják, akkor Ukrajna könnyebben véget vethet a háborúnak" – hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij kifejezte reményét, hogy még szeptemberben tárgyalhat Joe Biden amerikai elnökkel, és az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának a mélységi csapásmérést amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel oroszországi célpontok ellen.
Az államfő kitért arra, hogy Ukrajna képes jelentősen növelni saját dróngyártását, de nem rendelkezik ehhez kellő költségvetési forrással, ezért pénzügyi segítségre van szüksége partnereitől. Hangsúlyozta, hogy a dróngyártás az ukrajnai üzemekben gyorsabb és olcsóbb, mint Nyugaton.
Elmondta, hogy a horvát kormány új védelmi segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amiről Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel tárgyalt szerdán Kijevben.
Kérdésre válaszolva kijelentette: nem tud Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos tervéről, amelyről az olasz sajtó korábban írt. Ismételten leszögezte, hogy Ukrajna bevonása nélkül az országot érintő terv nem készülhet.
Szintén újságírói érdeklődésre azt mondta, hogy Ukrajna kapott információkat partnereitől arról, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, de ilyen rakéták Ukrajna elleni bevetését nem tudja megerősíteni. "Csak akkor tudom megerősíteni, ha majd bizonyítékokkal rendelkezünk a rakéták bevetéséről, mint ahogy az megtörtént az észak-koreai rakéták és tüzérségi lövedékek bevetése után" – mondta Zelenszkij.
Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.
Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja.
Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.
Matematikai számítások is igazolják azokat a szurkolói félelmeket, hogy az idén életbe lépő szabálymódosítások nyomán kevésbé lesz izgalmas a labdarúgó-világbajnokság.