Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a Kijevben zajló Krími Platform csúcstalálkozójának keretében tartott.
"A tárgyalási tervvel kapcsolatban következetes leszek. Először Joe Biden amerikai elnökkel fogok beszélni róla, mert ez a terv leginkább az Egyesült Államok és más partnerek támogatásán múlik" - mondta. Szavai szerint ez elsősorban pszichológiai és politikai természetű terv lesz, de többféle fegyver is szerepet kap benne, ami befolyásolhatja Oroszország döntését a háború befejezéséről.
A "győzelmi tervet" "a második békecsúcson kell bemutatni, hogy Oroszországot a háború diplomáciai befejezésére kényszerítsük, és ha a partnerek támogatják, akkor Ukrajna könnyebben véget vethet a háborúnak" – hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij kifejezte reményét, hogy még szeptemberben tárgyalhat Joe Biden amerikai elnökkel, és az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának a mélységi csapásmérést amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel oroszországi célpontok ellen.
Az államfő kitért arra, hogy Ukrajna képes jelentősen növelni saját dróngyártását, de nem rendelkezik ehhez kellő költségvetési forrással, ezért pénzügyi segítségre van szüksége partnereitől. Hangsúlyozta, hogy a dróngyártás az ukrajnai üzemekben gyorsabb és olcsóbb, mint Nyugaton.
Elmondta, hogy a horvát kormány új védelmi segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amiről Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel tárgyalt szerdán Kijevben.
Kérdésre válaszolva kijelentette: nem tud Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos tervéről, amelyről az olasz sajtó korábban írt. Ismételten leszögezte, hogy Ukrajna bevonása nélkül az országot érintő terv nem készülhet.
Szintén újságírói érdeklődésre azt mondta, hogy Ukrajna kapott információkat partnereitől arról, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, de ilyen rakéták Ukrajna elleni bevetését nem tudja megerősíteni. "Csak akkor tudom megerősíteni, ha majd bizonyítékokkal rendelkezünk a rakéták bevetéséről, mint ahogy az megtörtént az észak-koreai rakéták és tüzérségi lövedékek bevetése után" – mondta Zelenszkij.
Részben már megváltoztak a turisztikai szokások: nem csak az északi országok lettek keresettebbek a legmelegebb hónapokban, a délieknél is fontos változások történtek – ezekről a folyamatokról beszélt az InfoRádióban Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő, a Világszám című magazin szerkesztő-műsorvezetője.
Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?
16 °C
