Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel és Gitanas Nauseda litván államfővel közösen tartott sajtóértekezleten a Krími Platform negyedik csúcstalálkozóján Kijevben 2024. szeptember 11-én. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Először Joe Bidennel tárgyal új, győzelmi tervéről Volodimir Zelenszkij

Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a Kijevben zajló Krími Platform csúcstalálkozójának keretében tartott.

"A tárgyalási tervvel kapcsolatban következetes leszek. Először Joe Biden amerikai elnökkel fogok beszélni róla, mert ez a terv leginkább az Egyesült Államok és más partnerek támogatásán múlik" - mondta. Szavai szerint ez elsősorban pszichológiai és politikai természetű terv lesz, de többféle fegyver is szerepet kap benne, ami befolyásolhatja Oroszország döntését a háború befejezéséről.

A "győzelmi tervet" "a második békecsúcson kell bemutatni, hogy Oroszországot a háború diplomáciai befejezésére kényszerítsük, és ha a partnerek támogatják, akkor Ukrajna könnyebben véget vethet a háborúnak" – hangsúlyozta az elnök.

Zelenszkij kifejezte reményét, hogy még szeptemberben tárgyalhat Joe Biden amerikai elnökkel, és az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának a mélységi csapásmérést amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel oroszországi célpontok ellen.

Az államfő kitért arra, hogy Ukrajna képes jelentősen növelni saját dróngyártását, de nem rendelkezik ehhez kellő költségvetési forrással, ezért pénzügyi segítségre van szüksége partnereitől. Hangsúlyozta, hogy a dróngyártás az ukrajnai üzemekben gyorsabb és olcsóbb, mint Nyugaton.

Elmondta, hogy a horvát kormány új védelmi segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amiről Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel tárgyalt szerdán Kijevben.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nem tud Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos tervéről, amelyről az olasz sajtó korábban írt. Ismételten leszögezte, hogy Ukrajna bevonása nélkül az országot érintő terv nem készülhet.

Szintén újságírói érdeklődésre azt mondta, hogy Ukrajna kapott információkat partnereitől arról, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, de ilyen rakéták Ukrajna elleni bevetését nem tudja megerősíteni. "Csak akkor tudom megerősíteni, ha majd bizonyítékokkal rendelkezünk a rakéták bevetéséről, mint ahogy az megtörtént az észak-koreai rakéták és tüzérségi lövedékek bevetése után" – mondta Zelenszkij.

Címlapról ajánljuk

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. május 2. 13:11
2026. május 2. 12:52
×
×