Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az EU külügyminisztereinek informális tanácsülése után a közmédia brüsszeli központjában 2024. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Románia schengeni csatlakozását sürgeti Szijjártó Péter

A kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román belügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően először is leszögezte, hogy hazánknak nemzeti érdeke a szomszédos ország csatlakozása a schengeni övezethez, minthogy a közúti határellenőrzés megszűnésével egyrészt eltűnnének a hosszú sorok az átkelőknél, másrészt a forgalom rendelkezésére lehetne bocsátani azonnal tíz, jelenleg csak szombaton használható közúti kapcsolatot.

Kiemelte, hogy mindezzel egyszerűbb lesz a kapcsolattartás a határ két oldalán élő magyar közösségek között is.

Arra is kitért, hogy Románia Magyarország egyik legfőbb exportpiaca, így a vállalatok számára is rendkívül kedvező lenne a schengeni tagság, ezáltal még jobb eredményeket mutathatnának fel.

"Szóval csak nyerünk Románia schengeni csatlakozásán, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt Románia be tudjon lépni az övezetbe" - mondta.

"Nagyon reméljük, hogy a nyugat-európai országok sem lesznek képmutatóak, és mindazok, akik eddig arról beszéltek, hogy mindezt támogatják, támogatni is fogják, s őszintén reméljük, hogy akik legutóbb megvétózták a románok schengeni csatlakozását, ezúttal nem fogják gátolni az európai konszenzus, a közös európai álláspont létrejöttét" - tette hozzá.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megállapodást írt alá a két ország a határon átnyúló bűnüldözési együttműködésről.

Rámutatott, hogy mindkét ország olyan útvonalon fekszik, amelyet korábban előszeretettel használtak az illegális bevándorlók és a rájuk épülő szervezett bűnözés.

"Tennék ezt most is, ha Románia és Magyarország nem lépne fel annyira szigorúan a migránsokkal, az embercsempészettel és a szervezett bűnözéssel szemben, mint ahogy csináljuk" - közölte.

Aláhúzta, hogy a felek megállapodtak ezen együttműködésük még szorosabbra fűzéséről, a mostaninál is aktívabb együttműködésről a biztonság fenntartása érdekében.

"Egyértelműen látszik az, hogy az illegális migrációt kiváltó okok nem indultak enyhülésnek, azok egyre súlyosabbak, így az illegális migrációs hullámok is egyre nagyobb mértékben fel fogják ütni a fejüket itt Európa délkeleti határán" - figyelmeztetett.

A miniszter végül ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy

Magyarország és Románia kulcspozícióban van a tekintetben, hogy magukat és Európát is megóvják az illegális bevándorlóktól.

"És természetesen meg is fogjuk védeni magunkat az illegális migránsoktól még akkor is, ha Brüsszelből ezért büntetéssel sújtanak minket, mert nekünk a magyar emberek biztonsága az első" - szögezte le.

Rámutatott, hogy a kétoldalú bűnüldözési együttműködés segíteni fog Magyarország és a magyar emberek megvédésében.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×