Infostart.hu
eur:
359.06
usd:
314.65
bux:
0
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Karslruhe, 2012. szeptember 12.Andreas Voßkuhle, a német alkotmánybíróság elnöke (b5) ismerteti a testületnek az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM) hozott döntését Karslruhéban 2012. szeptember 12-én, amelynek értelmében az ország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben. A döntés legfontosabb kitétele, hogy a mentőalaphoz a német fél hozzájárulása legfeljebb 190 milliárd euró lehet. (MTI/EPA/Uli Deck)
Nyitókép: MTI/EPA/Uli Deck

Nagykoalíciós alkotmánymódosítással védenék meg a német alkotmánybíróságot

Az elmúlt időszakban ritkának számító összefogás alakult ki a német kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU között. A közös cél a karlsruhei alkotmánybíróság védelme, annak megakadályozása, hogy szélőséges erők befolyásolhassák a testület tevékenységét. Ennek érdekében az alaptörvény reformjára van szükség.

A kezdeményezők szerint a bíróságot véglegesen ki kell vonni a napi politikai vitákból, és meg kell akadályozni a függetlenségének megkérdőjelezésére irányuló erőfeszítéseket. Mindennek hátterében az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint az áll, hogy megakadályozzák az egyoldalú politikai befolyásolást például a mindenkori kormányhoz húzó bírák megválasztásával vagy épp hivatali idejük időtartamának befolyásolásával. Ezen túlmenően az alaptörvénybe be kellene foglalni az alkotmánybíróság határozatainak kötelező hatályát.

A Die Welt értesülése szerint az ezt célzó tárgyalások már hónapok óta folytak, a tervezet részleteit azonban most hozták nyilvánosságra. A konzervatív napilap szerint az indok a szélsőséges pártok egyre erőteljesebb térnyerése. A három kormánykoalíciós párt, a szociáldemokrata SPD, a Zödek Pártja és a szabad demokrata FDP, valamint a CDU/CSU egyetértett abban, hogy a reformra "a demokrácia védelme érdekében" van szükség.

A ZDF televízió szerint a pártok megállapodtak az alaptörvény módosításáról annak érdekében, hogy – mint fogalmaztak – jobban védjék a karlsruhei testületet. A három kormánypárt, valamint a CDU/CSU frakciója hangsúlyozta, hogy a reform az alkotmánybíróság függetlenségének erősítését szolgálja. Előirányozták, hogy a bíróság működésének alapelveit az alkotmányban rögzítsék.

Az alaptörvény szövegének megváltoztatásához a német parlament alsó-, illetve felsőházában, azaz mind a Bundestagban, mid a Bundesratban kétharmados többségre van szükség.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítették meg az ABC News-nak. Zelenszkij a héten Lindsey Graham néhai dél-karolinai republikánus szenátor temetésére utazik Washingtonba. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben kijelentette, Ukrajna egysége megrendült, mivel "mindenki összeveszett a másikkal", Kijev pedig "előbb-utóbb elveszíti a nyugati területeit". Putyin szerint "ami korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott, előbb vagy utóbb, nem holnap, talán nem holnapután - egy, két, tíz, tizenöt év múlva -, de történelmi értelemben minden a helyére kerül". Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×