eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Karslruhe, 2012. szeptember 12.Andreas Voßkuhle, a német alkotmánybíróság elnöke (b5) ismerteti a testületnek az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM) hozott döntését Karslruhéban 2012. szeptember 12-én, amelynek értelmében az ország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben. A döntés legfontosabb kitétele, hogy a mentőalaphoz a német fél hozzájárulása legfeljebb 190 milliárd euró lehet. (MTI/EPA/Uli Deck)
Nyitókép: MTI/EPA/Uli Deck

Nagykoalíciós alkotmánymódosítással védenék meg a német alkotmánybíróságot

Az elmúlt időszakban ritkának számító összefogás alakult ki a német kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU között. A közös cél a karlsruhei alkotmánybíróság védelme, annak megakadályozása, hogy szélőséges erők befolyásolhassák a testület tevékenységét. Ennek érdekében az alaptörvény reformjára van szükség.

A kezdeményezők szerint a bíróságot véglegesen ki kell vonni a napi politikai vitákból, és meg kell akadályozni a függetlenségének megkérdőjelezésére irányuló erőfeszítéseket. Mindennek hátterében az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint az áll, hogy megakadályozzák az egyoldalú politikai befolyásolást például a mindenkori kormányhoz húzó bírák megválasztásával vagy épp hivatali idejük időtartamának befolyásolásával. Ezen túlmenően az alaptörvénybe be kellene foglalni az alkotmánybíróság határozatainak kötelező hatályát.

A Die Welt értesülése szerint az ezt célzó tárgyalások már hónapok óta folytak, a tervezet részleteit azonban most hozták nyilvánosságra. A konzervatív napilap szerint az indok a szélsőséges pártok egyre erőteljesebb térnyerése. A három kormánykoalíciós párt, a szociáldemokrata SPD, a Zödek Pártja és a szabad demokrata FDP, valamint a CDU/CSU egyetértett abban, hogy a reformra "a demokrácia védelme érdekében" van szükség.

A ZDF televízió szerint a pártok megállapodtak az alaptörvény módosításáról annak érdekében, hogy – mint fogalmaztak – jobban védjék a karlsruhei testületet. A három kormánypárt, valamint a CDU/CSU frakciója hangsúlyozta, hogy a reform az alkotmánybíróság függetlenségének erősítését szolgálja. Előirányozták, hogy a bíróság működésének alapelveit az alkotmányban rögzítsék.

Az alaptörvény szövegének megváltoztatásához a német parlament alsó-, illetve felsőházában, azaz mind a Bundestagban, mid a Bundesratban kétharmados többségre van szükség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×