Infostart.hu
eur:
363.13
usd:
308.82
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Olaf Scholz hozta a formáját a német migrációs csúcson is

Nem váltotta be az előzetes reményeket a német tartományi miniszterelnökök és Olaf Scholz kancellár Berlinben tartott rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek napirendjén az illegális menekültek kitoloncolása szerepelt.

Értesülések szerint Olak Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások megvalósíthatóságát az Európai Unión kívüli országokban. A kancellár szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány érdemi javaslatokat tesz. "Határozottan egyetértettünk abban, hogy folytatjuk a folyamatot" – idézte a német sajtó a kancellárt. Mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy a javaslatot a következő hasonló találkozón terjeszti elő, amelyre december 12-én kerül sor.

A tartományi kormányfők arra szólították fel Scholzot, hogy "konkrét modelleket" mutasson be az úgynevezett harmadik országokban vagy a tranzitországokban zajló menekültügyi eljárásokról.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU régóta szorgalmaz olyan szabályozást, amelynek értelmében a migránsok az Európába vezető úton a tranzitországokban esnek át a menekültügyi eljáráson. A másik opció pedig az, hogy egy, az EU-n kívüli harmadik országba visszaküldik őket, miután Németországba érkeztek, és az eljárást ott bonyolítják le. Olaszország ilyen "tranzitmodellben" állapodott meg Albániával, Nagy-Britannia pedig a második "megoldást" részesítve előnyben a 6600 kilométerre lévő Ruandába szállítja a "nem kívánatos" migránsokat.

Kiszivárgott értesülések szerint

a német kancellár szkeptikus mindkét modellt illetően.

Nancy Faeser belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy a kormány a szóba jöhető megoldások érdekében hivatalos szakértői értékelést kért.

Meg nem erősített értesülések szerint Grúzia, Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, továbbá Kenya, a Fülöp-szigetek, Marokkó, Kolumbia és Ghána merült fel olyan országként, amelynek esetleges közreműködését kérné a kormány.

A kitoloncolások jövőjénél jóval nagyobb volt az egyetértés a Németországban tartózkodó menekültek számára biztosítandó úgynevezett fizetési kártya (Bezahlkarte) vonatkozásában. A tartományok – két kivétellel – megállapodtak abban, hogy a menekültek számára maximum 50 euróban korlátozzák a havi készpénzes átutalást. A kártya azonban csak Németországban használható, nem átruházható, az összeg nem átutalható. Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem csatlakozott a tervek szerint a közeli jövőben életbe lépő rendszerhez.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×