eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Olaf Scholz hozta a formáját a német migrációs csúcson is

Nem váltotta be az előzetes reményeket a német tartományi miniszterelnökök és Olaf Scholz kancellár Berlinben tartott rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek napirendjén az illegális menekültek kitoloncolása szerepelt.

Értesülések szerint Olak Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások megvalósíthatóságát az Európai Unión kívüli országokban. A kancellár szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány érdemi javaslatokat tesz. "Határozottan egyetértettünk abban, hogy folytatjuk a folyamatot" – idézte a német sajtó a kancellárt. Mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy a javaslatot a következő hasonló találkozón terjeszti elő, amelyre december 12-én kerül sor.

A tartományi kormányfők arra szólították fel Scholzot, hogy "konkrét modelleket" mutasson be az úgynevezett harmadik országokban vagy a tranzitországokban zajló menekültügyi eljárásokról.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU régóta szorgalmaz olyan szabályozást, amelynek értelmében a migránsok az Európába vezető úton a tranzitországokban esnek át a menekültügyi eljáráson. A másik opció pedig az, hogy egy, az EU-n kívüli harmadik országba visszaküldik őket, miután Németországba érkeztek, és az eljárást ott bonyolítják le. Olaszország ilyen "tranzitmodellben" állapodott meg Albániával, Nagy-Britannia pedig a második "megoldást" részesítve előnyben a 6600 kilométerre lévő Ruandába szállítja a "nem kívánatos" migránsokat.

Kiszivárgott értesülések szerint

a német kancellár szkeptikus mindkét modellt illetően.

Nancy Faeser belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy a kormány a szóba jöhető megoldások érdekében hivatalos szakértői értékelést kért.

Meg nem erősített értesülések szerint Grúzia, Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, továbbá Kenya, a Fülöp-szigetek, Marokkó, Kolumbia és Ghána merült fel olyan országként, amelynek esetleges közreműködését kérné a kormány.

A kitoloncolások jövőjénél jóval nagyobb volt az egyetértés a Németországban tartózkodó menekültek számára biztosítandó úgynevezett fizetési kártya (Bezahlkarte) vonatkozásában. A tartományok – két kivétellel – megállapodtak abban, hogy a menekültek számára maximum 50 euróban korlátozzák a havi készpénzes átutalást. A kártya azonban csak Németországban használható, nem átruházható, az összeg nem átutalható. Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem csatlakozott a tervek szerint a közeli jövőben életbe lépő rendszerhez.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×