eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Olaf Scholz hozta a formáját a német migrációs csúcson is

Nem váltotta be az előzetes reményeket a német tartományi miniszterelnökök és Olaf Scholz kancellár Berlinben tartott rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek napirendjén az illegális menekültek kitoloncolása szerepelt.

Értesülések szerint Olak Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások megvalósíthatóságát az Európai Unión kívüli országokban. A kancellár szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány érdemi javaslatokat tesz. "Határozottan egyetértettünk abban, hogy folytatjuk a folyamatot" – idézte a német sajtó a kancellárt. Mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy a javaslatot a következő hasonló találkozón terjeszti elő, amelyre december 12-én kerül sor.

A tartományi kormányfők arra szólították fel Scholzot, hogy "konkrét modelleket" mutasson be az úgynevezett harmadik országokban vagy a tranzitországokban zajló menekültügyi eljárásokról.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU régóta szorgalmaz olyan szabályozást, amelynek értelmében a migránsok az Európába vezető úton a tranzitországokban esnek át a menekültügyi eljáráson. A másik opció pedig az, hogy egy, az EU-n kívüli harmadik országba visszaküldik őket, miután Németországba érkeztek, és az eljárást ott bonyolítják le. Olaszország ilyen "tranzitmodellben" állapodott meg Albániával, Nagy-Britannia pedig a második "megoldást" részesítve előnyben a 6600 kilométerre lévő Ruandába szállítja a "nem kívánatos" migránsokat.

Kiszivárgott értesülések szerint

a német kancellár szkeptikus mindkét modellt illetően.

Nancy Faeser belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy a kormány a szóba jöhető megoldások érdekében hivatalos szakértői értékelést kért.

Meg nem erősített értesülések szerint Grúzia, Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, továbbá Kenya, a Fülöp-szigetek, Marokkó, Kolumbia és Ghána merült fel olyan országként, amelynek esetleges közreműködését kérné a kormány.

A kitoloncolások jövőjénél jóval nagyobb volt az egyetértés a Németországban tartózkodó menekültek számára biztosítandó úgynevezett fizetési kártya (Bezahlkarte) vonatkozásában. A tartományok – két kivétellel – megállapodtak abban, hogy a menekültek számára maximum 50 euróban korlátozzák a havi készpénzes átutalást. A kártya azonban csak Németországban használható, nem átruházható, az összeg nem átutalható. Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem csatlakozott a tervek szerint a közeli jövőben életbe lépő rendszerhez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×