Infostart.hu
eur:
399.45
usd:
344.36
bux:
100388.63
2025. július 17. csütörtök Elek, Endre
Szavazóhelyiség előtt állnak sorban emberek az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban.
Nyitókép: Szavazóhelyiség előtti sor az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. MTI/EPA/Anatolij Malcev

Egy nő Molotov-koktéllal szavazott az orosz elnökválasztáson

Zárónapjához érkezett vasárnap az elnökválasztás Oroszországban, az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor már bezártak az orosz Távol-Keleten.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke vasárnap reggel közölte, hogy a választáson a részvételi arány, beleszámítva az online voksolókat is, két nap után 61,7 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt, 89 százalékot, Tuvában regisztrálták.

Az orosz digitalizálási minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 90 százaléka, mintegy 4,25 millió ember ért a lehetőséggel.

A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja elő a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap reggelre 4,3 millió ember szavazott, közülük 3,2 millióan online.

A választás kezdete óta a távvoksolás rendszerét Pamfilova szerint 280 ezer túlterheléses támadás érte.

Beszámolók szerint több régióban történt kísérlet a voksolás megzavarására. Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.

Pamfilova közölte, hogy 20 oroszországi régió 29 szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot önteni beléjük. A CIK elnöke az mondta, hogy a "nem nagyon bölcs" elkövetőkre Ukrajnából és európai országokból gyakoroltak nyomást, vagy bujtották fel erre a cselekedetre.

Az Ukrajnától elcsatolt területeken több szavazókörzetet ért támadás. Enerhodarban drónok dobtak le a választás bojkottja mellett agitáló szórólapokat.

Az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő, Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlementi képviselője, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke között lehet választani. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

A CIK szerint a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból.

Szentpétervár, 2024. március 17.
Szavazóhelyiség előtt állnak sorban emberek az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban.
MTI/EPA/Anatolij Malcev
Szavazóhelyiség előtt állnak sorban emberek az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban. MTI/EPA/Anatolij Malcev
Címlapról ajánljuk
Szakértő: megkérdőjeleződött a dollár menekülővaluta-szerepe

Szakértő: megkérdőjeleződött a dollár menekülővaluta-szerepe

2025 első félévében a dollár gyengülése miatt megkérdőjeleződött az amerikai fizetőeszköz úgynevezett menekülő szerepe, a dollár helyét a befektetők körében az arany vette át – mondta az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. Vincze Pétert a hazai részvény- és kötvénypiaci befektetési stratégiákról is kérdezte az InfoRádió.

A július viharok után újabb csapás fenyeget

A csapadékos időjárás és a meleg miatt elszaporodtak a csípőszúnyogok, ezért meg kell kezdeni a gyérítésüket. Az árvaszúnyogokat nem szükséges irtani, mivel fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában és segítenek a Balaton vízének tisztításában – ismertette az InfoRádióban Soltész Zoltán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.17. csütörtök, 18:00
Kiss László
Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója
Hogy lesznek sikertörténetek a magyar vállalatok és egyetemek közös munkájából?

Hogy lesznek sikertörténetek a magyar vállalatok és egyetemek közös munkájából?

A tudás és az ipar összekapcsolása nem csupán versenyelőnyt jelent, hanem a fenntartható gazdasági fejlődés egyik legfontosabb pillére. A felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra közötti szoros együttműködése egyidejűleg szolgálja a hallgatók szakmai kibontakozását, az ipar innovációs folyamatait és a régió gazdasági erősödését. Barna Zsolt, a Waberer’s Csoport elnök-vezérigazgatója, a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja szerint ezek a partnerségek kézzelfogható ipari környezetet és gyakorlati tudásszerzési lehetőségeket kínálnak a fiatalok számára, miközben új minőséget teremtenek az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatrendszerben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×