Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.99
bux:
0
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Elnökválasztás kezdődik Oroszországban - négy jelölttel

Oroszországban pénteken megkezdődik az elnökválasztás; a szavazás most először három napon át, vasárnapig tart majd, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) négy jelöltet tüntetett fel a szavazólapon.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfőn kiadott előrejelzése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.

A VCIOM szerint Nyikolaj Haritonov (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jelöltje) és Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) egyaránt a voksok 6-6 százalékára, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig 5 százalékra számíthat. A vonatkozó előírások értelmében kedd óta tilos frissebb előrejelzéseket közölni.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke csütörtökön megnyitotta a választási testület információs központját, ahol a szavazási adatokat összegyűjtik és kommentálják, valamint az előzetes eredményeket bejelentik majd. Az első eredményeket a CIK vasárnap este, közép-európai idő szerint 19 órakor, az előzetes eredményeket pedig hétfő délelőtt fogja közölni. Pamfilova úgy vélekedett, hogy addigra már a leadott szavazatok legkevesebb 90 százalékát összesítik.

A választási testület vezetője elmondta, hogy több mint 113,5 millió szavazócédulát nyomtattak ki. Több mint 112 millió jogosult Oroszországban, 93 644 választókörzetben, csaknem kétmillióan pedig külföldön, 144 országban, 295 szavazóhelyiségben voksolhatnak.

Február 25-től csütörtökig 42 régióban több mint 2,3 millióan éltek a korai szavazás lehetőségével. Ez példátlanul magas szám, Pamfilova szerint elsősorban az Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régió lakosainak és a "különleges hadműveletre" mozgósított katonák részvétele miatt.

A CIK elnöke hozzátette: 5 195 348 szavazó kérte, hogy élhessen mobil (a bejegyzett lakhelytől távoli) szavazás lehetőségével, 4 786 582-en elektronikus távszavazásra jelentkeztek.

Pamfilova közölte, hogy a választási kampány kezdete óta több mint 12 millió hackertámadás érte a CIK honlapját. Azt mondta, hogy az országból eltávozott orosz állampolgárok hálózatot hoztak létre a választások lejáratására, provokációk előkészítésére, elsősorban a balti államokban, Lengyelországban és Németországban. Állítása szerint több nyugati országban gátolják, hogy az orosz állampolgárok élhessenek választójogukkal.

Oroszország mind a 89 régiójában nyilvános megfigyelő központokat állítottak fel a szavazás nyomon követésére. Ezekben szakértők értékelik a választás menetét, reagálnak az esetleges jogi problémákra utaló jelzésekre, és kapcsolatot tartanak a megfigyelőkkel. Idén a megfigyelői képzést több mint 200 ezren végezték el.

Pavel Andrejev, a CIK tagja csütörtökön közölte, hogy 106 országból akkreditáltak megfigyelőket az orosz elnökválasztásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön videóüzenetben biztatta szavazásra honfitársait, az összefogás fontosságát hangsúlyozva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a hivatalban lévő államfő a három szavazási nap bármelyikén leadhatja voksát.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Szerda délelőtt 10 órára hívta az országgyűlési választáson nyertes pártok vezetőit egyeztetésre Sulyok Tamás köztársasági elnök, ez előtt adott interjút Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Kossuth rádiónak, aki ezután az M1 tévécsatornában nyilatkozik. Frissülő cikk, tartson velünk!

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Választás 2026: Magyar Péter fontos üzeneteket mondott - Sulyok Tamással találkozik hamarosan

Választás 2026: Magyar Péter fontos üzeneteket mondott - Sulyok Tamással találkozik hamarosan

Kezdenek felpörögni az események a kétharmados Tisza-győzelemmel véget érő parlamenti választások utáni napokban. Magyar Péter szerda reggel interjút ad a közmédiának, ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztet, amely után doorstep sajtótájékoztatót tart, majd újabb nemzetközi tárgyalásokat folytat. Közben a forint látványos ereje megmaradt, a magyar kötvényeket vették tovább úgy, hogy közben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő megszólalt a választás után. Folyamatosan frissülő cikkünkben a szerdai fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×