Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
António Costa portugál elnök voksol egy lisszaboni szavazóhelyiségben 2024. március 10-én, az előrehozott parlamenti választás napján.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Carlos M. Almeida

Portugál választás szakértőszemmel: szoros eredmény mellett jobboldali térnyerés történt

Szoros küzdelemben a jobbközép pártok szövetsége nyerte az előre hozott parlamenti választásokat Portugáliában. Az InfoRádió Rákóczi Istvánt, az ELTE nyugalmazott tanárát, a Portói Egyetem vendégoktatóját kérdezte arról, várható-e szövetség a szélsőjobboldali párttal, amelynek választás utáni nyilatkozata szerint a választók épp ilyen, AD-Chega kormányt kívánnak.

A jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) nyerte a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Portugáliában, a nyolc éve kormányzó baloldali Szocialista Párt (PS) nagyon kis különbséggel a második helyen végzett.

Az AD a szavazatok 29,5 százalékát, míg a PS a voksok 28,7 százalékát szerezte meg a hétfő hajnali, több mint 99 százalékos összesítés szerint. A jobboldali pártnak így legalább 79 mandátum, a szocialistáknak pedig 77 mandátum jut az új törvényhozásban, míg a külföldről beérkező szavazatok összeszámlálása miatt négy mandátum sorsa egyelőre bizonytalan.

"Amikor megérkeznek az első eredmények, mindegyik párt győztesnek kiáltja ki magát, és mindig talál is rá okot, hogy ezt miért teszi" - értékelt az InfoRádióban Rákóczi István, a Portói Egyetem vendégoktatója.

Igen ám, csak ez a mostani választási voksváró éjszaka máshogyan zajlott, mint általában: már 8-9 óra körül a szocialista párt elismerte a vereségét, és megígérte azt, hogy egy erős ellenzéki pártként fog működni a jövőben. Ez a szakértő szerint várható is volt, hiszen "az ő kormányzati korrupciós botrányaik okozták valójában azt a válságot, amely miatt Portugáliának előre hozott választásokat kellett tartania".

"Az Alianza Democrática nevezetű jobboldali-jobbközép formáció kétségtelenül - ígéreteihez híven - hozta a formáját, és megfordította azt az eredményt, ami már nyolc éve Portugáliában állandó, azt, hogy noha erős vagy közepesen erős, de ennek ellenére mindig kisebbségben marad. Most ez az eredmény megfordult, és az idei parlamenti választásoknak, ha nagyon-nagyon szoros eredménnyel is, de végül is ő lett a győztese."

Megemlítette még azt is, ami szerinte az eddigieknél is fontosabb, hogy a Chega ("Elég!") nevezetű párt "befutott", mégpedig "jó sebességgel és nagy elánnal".

"Ez az establishmentet minden irányból támadó, szélsőjobboldali címkével ellátott párt a két évvel ezelőtti 7,2 százalékos - és már akkor is meglepő nagyságú eredményeit - majdhogynem megháromszorozta" - mutatott rá Rákóczi István.

A szélsőjobb ilyen irányú előretörése ugyanakkor a szakember szerint alapvetően várható volt.

"Ha egy szélesebb horizonton tekintünk az eseményekre, akkor a szélsőjobb vagy az ultrakonzervatív erők ezek szerte Európában erősödtek és erősödnek.

Az eredmény volt valójában lavinaszerű, sietett is Andre Ventura pártelnök, kijelenteni azt, hogy véget ért Portugáliában a kétpárti kormányzás, megjelent az a harmadik erő, amely nélkül nem lehet immár kormányt sem alkotni. Ez a kulcskérdés,

ez foglalkoztat mindenkit ma Portugáliában: a jobbközép párt valóban betartja-e azt az ígéretét, hogy nem fog kormányra lépni a szélsőjobboldali párttal, a Chegával"

- fejtegette a szakértő.

Most tehát egy jobboldali kormány alakulhat, amelyhez még hozzájárulhat szerinte akár a Liberális Kezdeményezés nevű párt is, amely szintén viszonylag jó eredményt ért el, stabilizálta azt az 5 fős frakció körüli parlamenti szintet, amely "egy új formáció esetében különösen jó".

"És a baloldal pedig még csak azt a régebben csak tákolmánykormánynak nevezett formációt sem tudta összehozni, ami a szocialista párt első ciklusát jellemezte, amikor a baloldali blokk, a kommunisták és a zöldek összefogásával volt csak egy relatív többsége a kormányerőknek. Most a Chega begyűjtött egymillióval több szavazatot, és a szocialista párt pedig elveszített egymillióval több szavazatot. Ilyen értelemben ez valóban egyfajta földcsuszamlás, és ha van valami, ami a portugál demokráciának is győzelme a sok győztes között, az az, hogy amíg 2022-ben a szavazók mintegy 51 százaléka távol maradt a voksolástól, most majdnem a kétharmada voksolt" - fejtegette.

Az idősek és a fiatalok nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a hozzáértők gondolták, és a szocialista párt, amely nyolc éve kormányzott, gyakorlatilag két kemény krízisév után arra kényszerült - ráadásul morális okokból, a korrupció vádjának az árnyékában -, hogy hátrébb szoruljon.

A kérdés ugyanakkor szerinte még mindig nyitott valamelyest.

"Ugyanis az Európában és az Európán kívül élő portugálok szavazatai - ez összesen négy szavazatot jelent, kettőt Európából, kettőt azon kívül - még mindig átírhatják részben az eredményeket" - figyelmeztetett Rákóczi István.

A szocialista Luís Montenegro vasárnap győzelmi beszédében jelezte is, hogy azt várja, hogy hétfőn felhívja a köztársasági elnök, és őt bízza meg kormányalakítással, ugyanakkor még elképzelhető a szakértő szerint, hogy tovább kell várni erre az eseményre.

Mindenesetre

a szocialisták 13 százaléknyi szavazatvesztése gyakorlatilag szinte ellehetetleníti azt, hogy ismét a baloldal kerüljön kormányra.

Az Alianza Democrática 79, míg a szocialista párt 77 képviselői helyet, mandátumot tudott megszerezni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×