eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezet északi részére 2023. október 29-én.
Nyitókép: Hannibal Hanschke

Világszerte a palesztinok mellett tüntettek

Iszlámábádban, Bejrútban és Athénban is több ezren vonultak vasárnap az utcákra a palesztinok melletti szolidaritási tüntetésekre a gázai övezeti harcok leállítását követelve.

„Készek vagyunk életünket áldozni az al-Aksza mecsetért” – hangoztatta az iszlámábádi megmozduláson Sziradzs ul-Hakk szenátor, a Dzsamiat-i-Iszlami párt vezetője a tömeg előtt.

Kijelentette, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász nem minősül terrorszervezet, s milliós tüntetésre szólított fel november 19-én szolidaritásból a gázai lakossággal.

A pakisztáni fővárosban összesereglett tömeg egyebek között az Egyesült Államok elleni jelszavakat skandált, mondván, hogy

Washington barátai „árulók”.

Nem sokkal korábban a Dzsamiat-i-Iszlami aktivistái a készenléti rendőrség erőivel összecsaptak, miután a hatóságok nem engedélyezték, hogy a diplomáciai negyedben tüntessenek az amerikai nagykövetség előtt.

A délnyugat-pakisztáni Kvettában a Maulana Fazl-ur-Rehman vezette Dzsamiat Ulema-i-Iszlam (JUI-F) konzervatív iszlamista párt szervezett szimpátiatüntetést a palesztinokkal.

A pakisztáni külügyminisztérium elítélte az izraeli hadsereg „aránytalan és válogatás nélküli bevetését” a gázai lakossággal szemben és haladéktalan tűzszünetet sürgetett.

A libanoni fővárosban, Bejrútban szintén ezrek tüntettek. A szervezők egyben felszólították az arab államokat, hogy vessenek véget az Izraellel való kapcsolataik normalizálását szolgáló erőfeszítéseknek, a szomszédos Szíriát pedig arra, hogy csatlakozzon a háborúhoz.

A bejrúti megmozdulást a Hamász és a libanoni Dzsamia Iszlamija nevű szunnita iszlamista csoport szervezte. A tüntetők palesztin és a Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok zászlajait lengették. Az egyik transzparensen

„állítsátok le a gázai népirtást” felirat volt olvasható.

„Azt mondjuk Egyiptomnak, hogy most van a legjobb lehetősége arra, hogy visszaszerezze a vezető szerepét az arab és muszlim világban, ha világos és bátor álláspontra helyezkedik” – hangoztatta Omar Hajmúr, a Dzsamia Iszlamija főtitkár-helyettese a rafahi határátkelő megnyitására sürgetve a kairói vezetést a humanitárius segélyszállítmányok Gázai övezetbe engedése végett.

A Dzsamia Iszlamija közölte, hogy fegyveres szárnya rakétákkal is lőtte Izraelt a libanoni határ mentén.

Athénban Görögország Kommunista Pártja, a hozzá közel álló PAME kommunista szakszervezet és különböző diákszervezetek szerveztek tüntetést „a gázai övezeti vérontás megállítása” érdekében. A görög főváros Eleftériasz parkjában tartott megmozduláson Görögországban élő palesztinok is jelen voltak. A tüntetők „Szabadságot Palesztinának!” és „Gyilkosok, gyilkosok” jelszavakat skandálva vonultak az amerikai és az izraeli nagykövetség épületéhez.

Berlin, Madrid

Berlinben mintegy hétszázan tüntettek vasárnap, miután az előző nap 11 ezren vonultak fel a német fővárosban szolidaritást vállalva a Gázai övezetben élő palesztinokkal. A háború kitörése óta ez volt a legnagyobb hétégi palesztinpárti tűntetéssorozat Németországban. A vasárnapi megmozdulás résztvevői egyebek között azt skandálták, hogy „állítsák meg a gyilkolást, állítsák meg a háborút” és „német fegyverek, német pénz, világszerte gyilkolás”.

A palesztinpárti tüntetéssel párhuzamosan több kisebb rendezvény volt Németország-szerte Izrael mellett. Utóbbiakon az aktivisták az elhurcolt több mint 230 túsz szabadon engedéséért tüntettek.

Madridban mintegy 35 ezren gyűltek össze egy palesztinpárti demonstráción, köztük volt Yolanda Díaz Pérez munkaügyi miniszter, a Sumar nevű, több baloldali pártot tömörítő formáció vezetője is.

A kelet-spanyolországi Valencia kikötővárosában néhány ezren gyülekeztek egy másik szimpátiatüntetésen.

Szombaton tízezrek tüntettek a palesztinok mellett Londonban, New Yorkban és Párizsban.

A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli válaszcsapásokban azóta már több mint 8000 ember halt meg a Gázai övezetben, a sebesültek száma pedig meghaladja a 20 ezret.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×