Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev

Vlagyimir Putyin: a magyar '56 nem volt "színes forradalom"

Elmondása szerint a csapatok Kelet-Európából történő kivonásakor olyan helyzetet kellett volna tárgyaláson elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

A magyar 1956 nem volt "színes forradalom" - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az '56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált "színes forradalom" volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

"Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni" - nyilatkozott Putyin.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: "mély meggyőződésem, hogy

nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint.

Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik."

"Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel" - tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól. Hozzátette, hogy emellett

semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé.

Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra.

"Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni" - nyilatkozott.

"Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy miként lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában" - tette hozzá.

Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.

Putyin szerint nem volt értelme csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×