Infostart.hu
eur:
368.72
usd:
327.88
bux:
139919.21
2026. október 1. csütörtök Malvin
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev

Vlagyimir Putyin: a magyar '56 nem volt "színes forradalom"

Elmondása szerint a csapatok Kelet-Európából történő kivonásakor olyan helyzetet kellett volna tárgyaláson elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

A magyar 1956 nem volt "színes forradalom" - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az '56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált "színes forradalom" volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

"Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni" - nyilatkozott Putyin.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: "mély meggyőződésem, hogy

nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint.

Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik."

"Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel" - tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól. Hozzátette, hogy emellett

semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé.

Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra.

"Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni" - nyilatkozott.

"Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy miként lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában" - tette hozzá.

Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.

Putyin szerint nem volt értelme csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

Címlapról ajánljuk
Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés történetének eddigi legjobb eredményét érte el a szenátusi választáson: a párt és szövetségesei 15 mandátumot szereztek a felsőházban, így a korábbihoz képest megnégyszerezték képviselőik számát. Hogy milyen hatással lehet a francia belpolitikára az eredmény, arról Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

„Elvesztette közpénz jellegét” – Döntéseket hozott a vizsgálóbizottság Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket – mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.02. péntek, 18:00
Boczán Viktor
a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
Kapott egy újabb ütést a magyar tőzsde, nagyot esett a Mol, zuhant az OTP

Kapott egy újabb ütést a magyar tőzsde, nagyot esett a Mol, zuhant az OTP

Az európai piacokon komolyabb esés bontakozott ma délelőtt ki a bankpapírok vezetésével, majd délre mérséklődtek a mínuszok, de a nap második felében ismét elromolott a hangulat. A BUX is esett, amiben az OTP játszotta a főszerepet, a hazai bankpapír 6 százalékos mínuszban zárt. Az olajár újbóli emelkedése és a több mint 20 éves csúcsra emelkedő amerikai 10 éves államkötvényhozam határozta meg ma a hangulatot a globális piacokon, de holnap fontos amerikai munkaerőpiaci adatok is érkeznek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×