Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
327.61
bux:
145208.02
2026. november 11. szerda Márton
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev

Vlagyimir Putyin: a magyar '56 nem volt "színes forradalom"

Elmondása szerint a csapatok Kelet-Európából történő kivonásakor olyan helyzetet kellett volna tárgyaláson elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

A magyar 1956 nem volt "színes forradalom" - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az '56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált "színes forradalom" volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

"Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni" - nyilatkozott Putyin.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: "mély meggyőződésem, hogy

nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint.

Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik."

"Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel" - tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól. Hozzátette, hogy emellett

semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé.

Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra.

"Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni" - nyilatkozott.

"Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy miként lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában" - tette hozzá.

Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.

Putyin szerint nem volt értelme csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, amely "talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz".

Címlapról ajánljuk
Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben?

Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Tisza-kormány: Dublinba utazik Magyar Péter, dönt a bíróság Orbán Áron letartóztatásáról

Tisza-kormány: Dublinba utazik Magyar Péter, dönt a bíróság Orbán Áron letartóztatásáról

Szerda este Dublinba utazik Magyar Péter, ahol csütörtökön az Európai Politikai Közösség csúcsán, pénteken pedig az uniós vezetők informális ülésén vesz részt. Itthon ma dönt a bíróság az embercsempészéssel gyanúsított Orbán Áron letartóztatásáról, a kedden este benyújtott, 2027-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat részletei pedig sorra kerülnek elő: a kormány egyebek mellett megszüntetné a területenkénti többéves költségvetési terv kötelezettségét, valamint eltörölné az Alkotmánybíróság és a Sándor-palota finanszírozásának alsó korlátját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×