eur:
389.53
usd:
364.46
bux:
68219.24
2024. május 2. csütörtök Zsigmond
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

Éles vita Németországban: az ellenzék szigorú befogadási korlátozásokat sürget

A lampedusai dráma kiélezte a menekültpolitikával kapcsolatos ellentéteket a német politika pártok között. Az ellenzéki pártok többsége, élén a konzervatív CDU/CSU-val követeli, hogy a menekültek, illetve migránsok befogadását kvóta alapján korlátozzák. A szociáldemokrata belügyminiszter ezt azonban határozottan elutasítja.

Két héten belül immár másodszor sürgetett legmagasabb rangú politikus "Németország-paktumot" (Deutschland-pakt) a legégetőbb gondok megoldására. Szeptember első hetében a kifejezést használva Olaf Scholz kancellár szólította fel a ellenzéket együttműködésre Németország korszerűsítése érdekében.

Ezúttal pedig Markus Söder, a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, bajor tartományi kormányfő hangsúlyozta, hogy a német menekültpolitikában ugyancsak "Németország-paktumra", azaz a kormánypártok és az ellenzék összefogására van szükség.

A BR24 országos hírszolgálatnak adott nyilatkozatában Söder azzal vádolta a koalíciós kormányt, hogy "ellenőrizetlen bevándorlási politikájával" súlyos gondokat okozott Németországnak. A CSU elnöke szerint

elengedhetetlen, hogy felső határt szabjanak a menekültek befogadására, és ezzel kapcsolatban évi kétszázezres maximális kvótát említett.

A bajor kormányfő úgy vélte, hogy a német migrációs politikában fordulatra van szükség, és "Németország-paktummal" kell véget vetni az eddigi ellenőrizetlen politikának. Utalt arra, hogy a menekültkérelmek száma idén 80 százalékkal emelkedett a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabaddemokrata FDP-ből álló koalíció 2021 októberi hatalomra kerülése előtt a kétszázezres felső plafon volt érvényben, ami működött. Hivatalos adatok szerint januártól augusztusig 204 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami pontosan 77 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában Legtöbben közülük Szíriából, továbbá Afganisztánból és Törökországból érkeztek.

Söder Ausztriát hozta fel példaként, utalva arra, hogy a szomszédos országban a szigorú korlátozásokkal a menekültstátuszért folyamodók száma felére csökkent. A bajor vezető felrótta azt is, hogy továbbra sincsenek megfelelő megállapodások a származási országokkal az onnan érkezett, de kiutasított menekültek visszafogadásáról.

Élesen bírálta a Zöldek Pártját, amely szerinte leginkább akadályozza, az úgynevezett biztonságos országok számának bővítését. Ez azokat az országokat jelenti, amelyek kétoldalú megállapodás alapján kötelesek lennének visszafogadni a kiutasított migránsokat.

Nancy Faeser belügyminiszter az ARD hírtelevíziónak nyilatkozva visszautasította a bajor kormányfő követeléseit. A miniszter szerint migráció megfelelő kezelése csakis "európai szintű" lehet. Söder és az őt támogató CDU-elnök, Friedrich Merz azt a hamis benyomást kelti, hogy Németország egyedül képes lenne a felső határok kézben tartására – hangoztatta a szociáldemokrata politikus.

Egyidejűleg megismételte azt a korábbi álláspontját, amely szerint mindenekelőtt az embercsempészek ellen kell küzdeni. Faeser bejelentette, hogy ebből a célból Németország egy rendkívüli alakulatot kíván létrehozni, amelyben Csehország is részt venne, sőt szó van Lengyelország és Ausztria közreműködéséről is. A belügyminiszter elutasította azt a követelést , hogy a német–lengyel határon szigorú ellenőrzéseket vezessenek be elsősorban az embercsempészés megfékezésére. Ilyen jellegű ellenőrzésben állapodott meg korábban Bajorország és Ausztria.

A szövetségi kormány és a tartományok a közelmúltban csak abban állapodtak meg, hogy az ideiglenes ellenőrzések bevezetését az adott helyzettő teszik függővé.

A tragikus lampedusai helyzetre utalva a német belügyminiszter támogatásáról biztosította Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azon javaslatát, hogy az unió külső hatásainak védelmét a Földközi-tenger térségében fokozott tengeri és légierővel ellenőrizzék. Közölte hogy a kialakult helyzetről tárgyalásokat kezdett spanyol, francia és olasz kollégájával,

Egyes, meg nem erősített értesülések szerint a miniszter kilátásba helyezte azt is, hogy

Németország – korábbi döntése ellenére – mégis kész lenne az Olaszországból kitoloncolt menekültek átmeneti befogadására.

Németországban hivatalos kormányzati adatok szerint június végéig 3,3 millió menekültet, illetve menekültstátuszért folyamodó személyt regisztráltak. Az említett 3,3 millióból valamivel több, mint egymilliót tett ki az Ukrajnából érkezett menekültek száma.

Címlapról ajánljuk
Erőszakba torkollottak a diáktüntetések Amerika-szerte

Erőszakba torkollottak a diáktüntetések Amerika-szerte

Az Egyesült Államokban zajló, Gáza-párti diáktüntetések közepette több száz embert letartóztatott a rendőrség. New Yorkban rohamrendőrök hatoltak be egy egyetemi campus egyik épületébe, Los Angelesben két ellentábor csapott össze a rendőrök felvonulása előtt.

Grád Ottó: a nagyobb árcsökkenésre a gázolajnál lehet majd számítani

Hétfőn 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát a Mol, szombattól egy rendkívüli változással még tovább csökkennek az árak itthon. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint ez a bejelentés új helyzetet teremt a kiskereskedelmi piacon. A változáshoz valamilyen mértékben várhatóan minden töltőállomás alkalmazkodik majd és árakat csökkent - mondta az InfoRádiónak Grád Ottó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Virovácz Péter: kellenének segédmotorok a magyar gazdaságba

Virovácz Péter: kellenének segédmotorok a magyar gazdaságba

Nem mindegy, hogy miért növekedett 0,8%-kal a magyar gazdaság 2024 első félévében, így csak a részletek és a második féléves adatok ismeretében lehet majd látni, hogy tovább cikk-cakkozunk-e vagy tartósabb növekedési pályára álltunk. Az ugyanakkor már most látszik, hogy a külpiacokra termelő feldolgozó vállalatok egyhamar nem fognak ipari növekedést stimulálni – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a keddi GDP-adat kapcsán a Checklist csütörtöki adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az adás második részében Mohos Kristóf,  a Portfolio részvényelemzője volt a vendégünk, akit az üzemanyagárak körüli kavarásról kérdeztünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×