Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
panoramic view of Marmolada glacier in Dolomites, Italy
Nyitókép: Getty Images/ PatrikStedrak

Pár év alatt durván összezsugorodott az egyik legmagasabban lévő alpesi gleccser

Az éghajlatváltozás a sípályák állapotára is hatással lesz.

Csaknem a felére csökkent az észak-olaszországi Marmolada-gleccser kiterjedése az utóbbi 25 évben – figyelmeztettek a padovai egyetem szakértői szerdán.

A Dolomitok legmagasabb hegycsoportján, a Marmoladán található gleccser felszíne 2022-re 112 hektárra csökkent. A következő években a 2000-ben mért adatokhoz képest a felére esik vissza a területe, az 1900-as szinthez képest pedig a negyedére. Tavaly nyáron a gleccser lejtőin történt egy halálesettel járó gleccseromlás, miután a szakértők becslése szerint nyolcvan méter széles, harminc méter magas jégfal szakadt le.

Idén nyáron az Alpok egész területén gyorsan olvadnak a gleccserek a kis mennyiségű hó és a magas nyári hőmérsékletek miatt

– mondta el Mauro Varotto gleccserszakértő, megjegyezve: a Dolomitokban augusztus közepén 1990 óta nem tapasztalt magas átlaghőmérsékletet mértek.

Alberto Lanzavecchia, a padovai egyetem vállalati pénzügyek professzora szerint az éghajlatváltozás a sípályák állapotára is hatással lesz. Várhatóan meredeken emelkedni fognak a hóágyúzás költségei, és elképzelhető, hogy a sípályák működtetése hamarosan nem lesz finanszírozható.

Arról korábban itt írtunk, hogy az alpesi gleccserek zsugorodnak a globális felmelegedés következtében. A 19. század vége óta több mint 200 gleccser tűnt el teljesen, átadva a helyet a törmeléknek és a szikláknak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×