Az ARD közszolgálati televízió szerint Frank-Walter Steinmeier aláírása előtt a szövetségi elnöki hivatal tüzetesen ellenőrizte a törvényben foglaltakat, hogy összhangban állnak-e az alaptörvénnyel. Az államfő szakértői végül zöld jelzést adtak, így

a törvény megjelenik a szövetségi közlönyben, és hatályba lép.

Az 1949 óta érvényben lévő választójog reformja évek óta napirenden volt, a politikai pártok azonban korábban soha sem jutottak egyezségre. Konszenzus ezúttal sem jött létre, de a kormánykoalíció három pártja, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a liberális FDP, továbbá az ellenzéki radikális jobboldali AfD képviselőinek szavazataival a Bundestag, majd a Bundesrat is jóváhagyta a reformot.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, valamint az ugyancsak ellenzéki Baloldal Pártja a reform ellen szavazott.

A német választójogi törvény reformján kereken egy évig dolgozott egy pártpolitikusokból és szakértőkből álló hivatalos bizottság. Az előirányzott reformok közül – a bizottság korábbi, előzetes ajánlásai alapján – a parlament két háza, a Bundestag és a tartományok képviselőiből álló felsőház, a Bundesrat már korábban áldását adta ahhoz hogy a Bundestag képviselői létszámát a jelenlegi 736-ról a következő választásokra 630-ra csökkentik.

A reform másik fontos eleme, hogy megszűnik a bonyolult mandátumszámlálás. Azaz nem lesznek többé úgynevezett többlet- és kiegyenlítő mandátumok, amelyekkel eddig a választójog arányos képviseletét biztosították.

A reform tartalmazza azt is, hogy a Bundestagban növelni kell a női képviselők arányát, és csökkenteni a választói korhatárt. Eszerint a parlamenti választásokon a jelenlegi 18 év helyett a már a 16 évesek is leadhatják voksukat kedvenc pártjukra.

A CDU és a CSU az elnöki aláírást követően szinte azonnal jelezte, hogy nem ért egyet az említett többletmandátumok rendszerének megszüntetésével, azt hangoztatva, hogy ez a kormánypártoknak kedvez.

A módosítás növeli a listás szavazás súlyát a listás és az egyéni szavazatokat egyaránt alkalmazó német választási rendszerben. A koalíciós pártok hagyományosan sokkal jobban szerepelnek listán, mint az egyéni választókörzetekben – érveltek a konzervatívok.

Alexander Dobrindt, a bajor CSU parlamenti csoportjának elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az államfő nem használta ki a lehetőséget egy fair és az alkotmánnyal összhangban álló választójog tető alá hozásához. Jelezte, hogy párja emiatt a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordul.

Értesülések szerint maga Steinmeier is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy sem a korábbi, sem a jelenlegi törvényhozási ciklusban nem jött létre pártok felett álló megoldás a választójog reformjáról.

A törvényt bíráló szakértők ugyanakkor kifogásolták azt is, hogy a koalíció és az ellenzék ezúttal nem törekedett tényleges kompromisszumra.