Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Férfi egy összedőlt épület törmelékhalmán a dél-törökországi Adana nagyvárosban 2023. február 6-án. Hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérülje van.
Nyitókép: MTI/AP/Halil Hamra

Földrengés - Túl a 20 ezren a halálos áldozatok száma

Csütörtök estére meghaladta a húszezret a hétfő hajnali törökországi és szíriai földrengés halálos áldozatainak száma.

Az Anadolu török hírügynökség a helyi katasztrófavédelemre (AFAD) hivatkozva 17 134 halottról jelentett Törökországból. Szíriában eddig 3317 halottról tudni.

Összességében 75 ezernél is több a sérült, a romok alatt pedig áldozatok további ezreit sejtik.

A mentésben részt vevő több mint százezer ember versenyt fut az idővel. Több mint három nappal a történtek után ugyanis egyre fogyatkoznak az esélyek további túlélőket találni.

A munkálatokat a hideg időjárás is hátráltatja a térségben.

További akadályt jelent Szíriában a 2011 óta dúló polgárháború. Mindazonáltal az ENSZ egy első segélykonvoja elérte a lázadók uralta észak-szíriai térséget. A helyi aktivisták jelentései szerint olyan szállítmányról van szó, amelyet még a földrengés előtt terveztek, de nem tudott elindulni, így nem a jelen helyzetben szükséges felszerelést, hanem főleg olyan dolgokat vitt, mint mosószerek.

Hétfőn több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte, hatalmas pusztítást okozva a régióban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×