Infostart.hu
eur:
360.15
usd:
309.72
bux:
131520.67
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidencáról, a Downing Street 10-ből 2021. augusztus 18-án. Johnson rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy megvitassák az afganisztáni helyzetet. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Rakétatámadással fenyegette Vlagyimir Putyin Angliát

2022 februárjában folytatott hosszú telefonbeszélgetést az orosz elnökkel az Egyesült Királyság akkori miniszterelnöke, Boris Johnson.

Johnson szerint ő figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy a háború kirobbantása totális katasztrófa lenne, ezt követően fogalmazott fenyegetően Vlagyimir Putyin - írja a BBC.

A beszélgetés részleteit egy BBC-dokumentumfilm bontja majd ki: a Putin vs the West, azaz Putyin a Nyugat ellen című filmet helyi idő szerint január 30-án este 9-kor sugározza majd a BBC2.

Putyin csak játszott Johnsonnal

Boris Johnson visszaemlékezése szerint figyelmeztette az orosz elnököt arra, ha megtámadják Ukrajnát, az szankciókhoz vezet országával szemben, illetve a NATO-erők nagyobb létszámban jelennek majd meg a határokon. Azzal az érvvel is megpróbálta lebeszélni Putyint a háború elindításáról, hogy

Ukrajna a belátható jövőben nem fog csatlakozni a NATO-hoz.

"A beszélgetés egy pontján fenyegetni kezdett, és azt mondta: 'Borisz, nem akarlak bántani, de rakétával csak egy percbe telne", vagy valami hasonló. Azt gondoltam, hát ez nagyszerű, bár nagyon nyugodt volt a hangneme. Érződött a beszélgetésből, hogy csak játszadozott azzal a szándékommal, hogy tárgyalásra bírjam" - emlékszik vissza Johnson.

A britek tudták, hogy háború jön

A BBC megjegyzi, bár nem tudni, mennyiben volt ez üres fenyegetés, Johnsonnak megvolt minden oka, hogy komolyan vegye azt, hiszen az elmúlt években több alkalommal történt orosz támadás brit földön - például 2018-ban Salisburyben.

A beszélgetés után 9 nappal, február 11-én Ben Wallace külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy orosz kollégájával, Szergej Sojguval tárgyaljon. Úgy tért haza, hogy megnyugtatták: az oroszok nem támadják meg Ukrajnát, de most azt állítja, mindenki tudta, hogy ez hazugság.

Leírása szerint erőfitogtatás vagy bullying lehetett Sojgu célja.

"Hazudott, én tudtam, hogy hazudik, és ő is tudta, hogy tudom, de ezzel együtt is hazudott. Az üzenet az volt: hatalmam van"

- idézi fel Wallace. Emlékei szerint ez a nyugodt, de direkt hazugság megerősítette abban a hitben, hogy az oroszok támadni fognak. Távozásakor Valerij Geraszimov vezérkari főnök azt mondta neki visszaemlékezése szerint, hogy többé nem fogják őket megalázni.

Zelenszkij nyugodtan hívta fel őt

Két hét sem kellett, és az orosz tankok megtámadták Ukrajnát. Boris Johnson még azon az éjjelen hívást kapott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.

"Zelenszkij nagyon-nagyon nyugodt volt, de

elmondta, hogy mindenhonnan támadnak az oroszok"

- emlékszik vissza Johnson. Ő ekkor felajánlotta, hogy kimenekíti Zelenszkijt egy biztonságos helyre, amit az elnök elutasított.

"Nem fogadta el az ajánlatom: heroikusan maradt ott, ahol volt" - emlékezett vissza.

Címlapról ajánljuk
Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait
Tudósítónktól

Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait

Robert Fico moszkvai útja után diplomáciai vita alakult ki Szlovákia és Németország között. Ivan Korcok volt szlovák külügyminiszter szerint Friedrich Merz német kancellár lemondta tervezett szlovákiai látogatását, miután Fico Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A német kormány ugyanakkor azt állítja: ilyen hivatalos látogatás eleve nem is volt napirenden.

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Felgyorsultak az események a Magyar Péter vezette új kormány hivatalba lépése után: a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Közben megkezdődik a minisztériumok átvilágítása, előkészítik a vagyonadóztatást, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, valamint hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet a korábbi kormány nagy értékű szerződéseit is célkeresztbe vette, köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárd forintos megállapodást, miközben szigorították az állami pénzügyi döntéshozatalt és stratégiai üzemanyagkészleteket engedtek a piacra. A külpolitikában is fordulat látszik: a kormány bekérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, emellett megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzás. A személyi döntések között szerepel, hogy Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, miközben Magyar Péter csütörtökön Bécsbe látogat, ahol Christian Stocker osztrák kancellár katonai tiszteletadással fogadja. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint eközben a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra emelkedett a választani tudó szavazók körében, míg a Fideszé 23 százalékra csökkent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×