eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Boris Johnson miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2022. május 26-án. Johnson továbbra is nagy politikai nyomás alatt van, és a britek többsége szerint le kellene mondania, mivel a közelmúltban újabb fotók kerültek nyilvánosságra egy olyan Downing Street-i partiról, amelyet a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején tartottak a részvételével. A londoni miniszterelnöki hivatalban a zárlatok idején tartott partik ügyében Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője is vizsgálatot folytat.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Van egy fontosnak tűnő gát Boris Johnson visszatérése előtt: a közvélemény

Három tory politikusnak, Boris Johnsonnak, Rishi Sunak volt pénzügyminiszternek és Penny Mordaunt egykori védelmi miniszternek lehet reális esélye a már zajló, legkésőbb jövő péntekig befejeződő vezetőválasztási versengés megnyerésére.

A pénteken ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek többsége nem szeretné, ha Boris Johnson volt miniszterelnök visszatérne a kormányfői tisztségbe.

Johnson hivatali utódja, Liz Truss jelenlegi miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről, miután az adócsökkentési programja miatt támadt hatalmas piaci felfordulás nyomán az alsóházi tory frakció jelentős része ellene fordult.

A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de utódja megválasztásáig Truss ellátja kormányfői teendőit.

Egybehangzó elemzések szerint három tory politikusnak, Boris Johnsonnak, Rishi Sunak volt pénzügyminiszternek és Penny Mordaunt egykori védelmi miniszternek lehet reális esélye a már zajló, legkésőbb jövő péntekig befejeződő vezetőválasztási versengés megnyerésére.

Péntek estig csak Penny Mordaunt jelezte hivatalosan, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért.

Mordaunt jelenleg az alsóház vezetője. Ez a mindenkori kormánypárt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztség, betöltője az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag.

Sunak és Johnson péntek estig nem jelentette be hivatalosan, hogy indul-e a versengésben, de a volt kormányfő egyik közeli politikai szövetségese, Sir James Duddridge külkereskedelmi államtitkár a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: Johnson neki már jelezte, hogy indulni kíván a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov által 3429 brit felnőtt bevonásával elvégzett, péntek este ismertetett országos felmérés azonban kimutatta, hogy a brit választók 52 százaléka nem örülne - közülük 43 százalék nagyon nem szeretné -, ha Boris Johnson visszatérne a miniszterelnöki tisztségbe.

A válaszadók alig több mint negyede - 27 százalék - nyilatkozott úgy, hogy "valamennyire" vagy "nagyon" szívesen látná Johnsont ismét a kormányfői székben.

A YouGov feltette azt a kérdést is a felmérés résztvevőinek, hogy szerintük Johnson szándékosan hazudott-e a koronavírus-járvány megfékezésére korábban saját kormánya által elrendelt korlátozások megsértése ügyében, és a válaszadók 71 százaléka - köztük a Konzervatív Párt szavazóinak 50 százaléka - igennel felelt.

Johnsont - aki három évig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén - sorozatos belpolitikai botrányok nyomán a nyáron kényszerítette távozásra a tory frakció.

A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Downing Streeten a szigorú járványügyi korlátozások idején több partit is rendeztek, és ezeken rendszerint Johnson is jelen volt.

Johnson a parlamentben és sajtónyilatkozatokban is többször kijelentette, hogy semmiféle szabályszegés nem történt.

A korlátozások idején tartott partik ügyében azonban rendőrségi vizsgálat is indult, és ennek eredményeként a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Boris Johnsonra.

Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök volt, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×