Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Besorozott újoncok kiképzésre érkeznek az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Bendarzsevszkij Anton: Putyin még egy utolsó esélyt adhatott a vezérkari főnökének

Tudatos stratégia lehet az orosz katonai vezetést bírálata, és nem arról van szó, hogy inogna Vlagyimir Putyin pozíciója – mondta a posztszovjet térség szakértője.

A Politico lap szerint belső hatalmi harcokkal áll összefüggésben az új orosz katonai főparancsnok kinevezése. Két nagy frakció alakult ki a Kremlben, az egyik Ramzan Kadirov csecsen vezető és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítójának szövetsége, a másik oldalon pedig az orosz biztonsági szervek állnak.

"Oroszország most egy nagyobb katonai offenzíva előtt áll a jelek szerint, sőt az is lehet, hogy ez az offenzíva már megindult. A harcok intenzitásának növekedése az elmúlt napokban azt mutatja, hogy Oroszország kellő számú katonai tartalékot képzett" – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Ehhez a Kreml átszervezi a katonai irányítást, és Valerij Geraszimov, aki az orosz vezérkart vezette, ebben a pozícióban megmaradt az átszervezés után is, de ő kapta meg az úgynevezett különleges katonai művelet a levezénylését.

"Ez az átszervezés elsősorban az orosz offenzíva elindításával van kapcsolatban, nem pedig azzal, hogy belharcok dúlnak"

– mondta a szakértő, és megjegyezte, hogy ettől függetlenül lehetnek komoly feszültségek az orosz vezetésen belül.

Az átszervezés mögött részben vezetési okok állhatnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolhatta, hogy Valerij Geraszimov rákapcsolása a hadsereg irányítására hatékonyabbá teheti az orosz offenzívát. Az is lehet, hogy ennek elsősorban kommunikációs értéke van, mert az elmúlt hónapokban sokat bírálták Valerij Geraszimovot amiatt, hogy az orosz hadsereg nem volt kellőképpen felkészülve. Másik lehetőség, hogy az orosz elnök adott neki egy utolsó esélyt, és most már ő felel a hadműveletért, a sikertelen offenzívákért. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta: az átszervezések mögött leginkább ez állhat.

Az orosz vezetésen belüli feszültségeket a szakértő szerint elsősorban az okozza, hogy az orosz hadsereg "nem mutatott fel túl fényes eredményeket". Egyrészt elkezdték egymást hibáztatni, és a kívülálló szereplők a kritizálásból kovácsolnak politikai tőkét.

A szakértő példaként megemlítette Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai csoport vezetőjét, aki kívülállóként Vlagyimir Putyin bizalmát élvezi, és aki Ramzan Kadirov csecsen vezetővel az elmúlt időszakban aktívan bírálta a katonai vezetést. Nem valószínű, hogy céljuk Vlagyimir Putyin hatalmának megszerzése, de "Oroszországban bármi elképzelhető", hiszen 1917-ben a cár lemondását, vagy a bolsevik fordulatot sem lehetett előre látni.

"A feszültségek azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg nagyon ügyesen egymás ellen játssza a csoportokat,

és megakadályozza, hogy valamelyik dominánssá váljon" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Elképzelhető, hogy az orosz elnök szándékosan hagyja a kritikát, miközben más szereplőknek elfogadhatatlan, hogy az orosz katonai vezetést bírálják. Szergej Sojgu védelmi miniszter vagy Valerij Geraszimov bírálása még beleférhet, de erre megvan a jóváhagyás. "Ebben inkább tudatos stratégiát látok, minthogy Putyinnak inognának a pozíciói" – zárta gondolatát a posztszovjet térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×