Az államfő így reagált arra a hírre, amely szerint a Wagner toborzást folytat Szerbiában, a Russia Today orosz állami portál pedig - amelynek szerb nyelvű oldala is van - , rendszeresen közli a toborzó felhívásokat ukrajnai harcra, és a jelentkezőknek vonzó ellentételezést kínál. Az ügyben amerikai illetékesek is tárgyaltak már a szerb elnökkel.

Aleksandar Vucic ugyanakkor tagadta, hogy a Wagner csoport tagjai az országban tartózkodnának.

A szerb elnök szerint az orosz hozzáállás nem tisztességes a baráti Szerbiával szemben, főleg, hogy mindenki számára köztudott, hogy Szerbia tiltja a részvételt külföldi harcokban.

A hatályos törvények szerint a külföldi harcokban részt vevő szerb állampolgárokra hazatérésüket követően súlyos, akár tíz évig terjedő börtönbüntetés várhat. Szerb állampolgárok 2014 és 2015 során, a Krím elcsatolását követően is harcoltak már az oroszok oldalán az ukránok ellen.

A Wagner zsoldoscsoportot, és alapítóját, Jevgenyij Prigozsint évek óta amerikai szankciók sújtják, és Washington az utóbbi időben további erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Wagner ne tudjon fegyverekhez jutni. Az Egyesült Államokon kívül más nyugati országok és ENSZ-szakértők is számos, afrikai országokban elkövetett jogsértéssel vádolják a Wagner fegyvereseit. Hírszerzési jelentések szerint a csoport többtucatnyi - főleg afrikai - országban aktív.

Az európai uniós tagjelölt Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz. Szerbiát és Oroszországot vallási, történelmi és kulturális kapcsolatok kötik össze, és Belgrád teljes mértékben az orosz földgázellátástól függ.