Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
321.21
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Bajban a német kormánykoalíció, lejtmenetben a népszerűsége

Nincs irigylésre méltó helyzetben Olaf Scholz. A hárompárti koalíció támogatottsága rohamosan csökken, ami csak részben magyarázható az energiaválsággal. Súlyos nehézségekkel küzd az egészségügy, a hadsereg, a Bundeswehr dolgát a fegyver- és lőszerhiány mellett a NATO-kötelezettségek teljesítésének kudarcai is nehezítik, legutóbb pedig a pénzügyminiszterrel szemben merült fel a korrupció gyanúja.

Ha Németországban most vasárnap választanának, a 2021 decemberében hivatalba lépett kormánykoalíció immár elveszítené többségét a Bundestagban. A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésből kitűnt, hogy az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló "trió" mindössze 45 százalékot szerezne.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, az első helyen 27 százalékkal a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU áll. A tavalyi győztes szociáldemokrata párt, Olaf Scholz kancellár pártja a második, 20 százalékkal, megelőzve a 17,5 százalékos Zöldeket. A CDU/CSU-tól jobbra álló, radikális AfD 15 százalékot szerezne, míg a koalíció legkisebb pártja, az idei tartományi választásokon felettébb gyengén szereplő liberális FDP 7,5 százalékot. Bejutna még a parlamentbe a Baloldal Pártja (Die Linke) is, amely egy hajszállal lépné át az 5 százalékos küszöböt.

Ami az egyes politikusok népszerűségi rangsorát illeti, továbbra is Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter, a párt társelnöke áll az első helyen holtversenyben Markus Söder bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével és Sarah Wagenknechttel, a Baloldal Pártjának politikusával, akit épp kizárni készülnek a pártból.

A legnagyobb meglepetés, hogy

a lista utolsó helyén Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter áll.

Tekintélyét a közelmúltban jelentős mértékben aláásta, hogy egy, a közelmúltban tartott hadgyakorlaton az elit harci járműnek tartott Puma páncélosok közül egyszerre tizennyolc hibásodott meg. A miniszter mindezt egy felettébb szerencsétlen szilveszteri videointerjúval fűszerezte meg, melynek során petárdák robbanása közepette igyekezett köszönetet mondani a hadsereg katonáinak.

A szociáldemokrata politikust még a radikális jobboldali AfD társelnökei is megelőzik. Ennyire népszerűtlen még egyetlen védelmi miniszter sem volt az elmúlt évtizedekben Németországban.

A párttársánál nem sokkal kedveltebb az ugyancsak szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter sem, aki mindenekelőtt az ukrajnai menekültek befogadásával kapcsolatos országos gondokkal küszködik.

Nem könnyíti meg a szociáldemokrata kancellár dolgát a legkisebb koalíciós párt, az FDP támogatottságának rohamos csökkenése sem.

Az elmúlt hónapok tartományi kudarca után a liberális párt most a koalíción belüli arculatának erősítésével igyekszik támogatottságát növelni, egyelőre felettébb kevés sikerrel. Mindezt aligha segíti elő, hogy az elmúlt napokban a korrupció gyanúja merült fel a pártelnök, egyben pénzügyminiszter Christian Lindnerrel szemben.

A berlini ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését mérlegeli a politikus korábbi ingatlanvásárlásával kapcsolatosan. Lindner még hivatalba lépése előtt a berlini Steglitz-Zehlendorf kerület Nikolasse nevű előkelő negyedében vásárolt családi házat egy karlsruhei központú magánbank hiteléből. Majd már pénzügyminiszterként tavaly újabb hitelt vett fel, előbb azonban egy hivatalos miniszteri köszöntőben agyba-főbe dicsérte az épp százéves bankot.

Christian Lindner cáfolja, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el. A két koalíciós partner, az SPD és a Zöldek Pártja kiállt mellette, pártjának politikusai pedig a berlini ügyészséget támadják. Az ügy azonban még távolról sem zárult le.

Viszonylag változatlan Olaf Scholz kancellár népszerűsége. A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokrata kancellár az ötödik-hatodik helyen áll. A közelmúltban még a koalíciós partnerek is bírálták őt az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos habozások miatt.

Noha a pártok népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU szövetsége vezeti, továbbra sem növekszik a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnökének, Friedrich Merznek a támogatottsága. Jóval népszerűbb Merznél a CSU elnöke, Markus Söder, de Olaf Scholz kancellár is.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×