"Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon" - írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist.

Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.

Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök az "angolszászokat", elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.

Az Északi Áramlat-1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két "technogén" - nem természetes módon létrejött - kráter található az Északi Áramlat-1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre.

A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.

A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.