Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Dán fegyveres erők

Újabb baj - Már négy ponton ömlik a gáz a tengerbe

A most felfedezett sérült rész az Északi Áramlat-2 vezetéken van. A sérülések közül kettő svéd, kettő dán gazdasági övezetben van.

Újabb, immár a negyedik helyen ömlik a gáz a tengeren az Északi Áramlat vezetékből - közölte a svéd parti őrség szóvivője a Svenska Dagbladet című napilappal szerdán késő este.

"A négy ömlésből kettő Svédország kizárólagos gazdasági övezetében található" - mondta Jenny Larsson szóvivő az újságnak. A másik kettő Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van.

Bár a feltételezett rongálások idején

egyik csővezeték (Északi Áramlat-1 és -2) sem volt használatban, mindkettő fel volt töltve gázzal, amely most a Balti-tengerbe ömlik.

A most felfedezett sérült rész az Északi Áramlat-2 vezetéken van, az Északi Áramlat-1-en talált hatalmas lyuk közvetlen közelében - magyarázta a svéd parti őrség.

Hírügynökségek először arról számoltak be, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetéken három sérülést észleltek néhány órán belül: az elsőt az Északi Áramlat 2-n a dán Bornholm sziget közelében. Ezután két nagy szivárgást észleltek az Északi Áramlat-1-en. A dán energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz ömlött a tengerbe. A repülőgépek és a hajók azóta sem közelíthetik meg a helyszínek öt tengeri mérföldes körzetét.

Svéd szeizmológusok később azt közölték, hogy

hétfőn két robbanást észleltek a vezeték nyomvonalán.

Az üzemeltető Nord Stream AG azt közölte, hogy a három tengeri vezetéknek - az Északi Áramlat-1 vezetékpárjának és az Északi Áramlat-2 vezetékének - ugyanazon a napon történt megrongálása példa nélküli, és még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi idő alatt lehet helyreállítani.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ügyben nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy szabotázs történt.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×