Infostart.hu
eur:
367.59
usd:
317.19
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Tálas Péter: a NATO területét érte támadás

A balti-tengeri gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs ügyében mind a Nyugat, mind pedig Oroszország vizsgálatot sürget. A lehetséges elkövetőkről és az esetleges következményekről nyilatkozott az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Azt tudjuk, hogy három helyszínen szivárog a gáz: két helyen az Északi Áramlat-2-n és egy a másik gázvezetéken, körülbelül 70 méter mélyen, a tenger alatt – mondta Tálas Péter. A vezetékek ezen a szakaszon egy olyan területen futnak, amelynek nem teljesen tisztázott a hovatartozása. Ez máris vitákat gerjesztett a balti országok között. Az viszont biztos, hogy robbanások okozták a vezetékek sérüléseit, mivel a detonációkat szeizmológusok is jelentették.

A nagy kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében a csővezetékek elleni szabotázs – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Vannak, akik visszautalnak Joe Biden amerikai elnöknek még a háború előtt tett egyik kijelentésére, miszerint ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor az amerikaiak meg fogják akadályozni az orosz gázszállításokat. Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter a Twitteren egyenesen azt írta, hogy "köszönjük USA".

Ennek viszont ellentmond Tálas Péter szerint, hogy a CIA állítólag már két hete figyelmeztette a németeket: szabotázs készül a gázvezetékek ellen.

A védelmi politikai szakértő egyet biztosra vesz:

a merénylet nem állt érdekében Európának.

Ugyanez viszont nem mondható el az oroszokról. Egyrészt a szabotázst követően ismét emelkedni kezdtek a gázárak. Másrészt Vlagyimir Putyinnak nagyon is érdeke lenne az ukrajnai konfliktus eszkalálása, mivel a nyugati hatalmak közül többen is tartanak egy nukleáris háborútól. Ezzel pedig Putyin megoszthatná a Nyugatot.

Tálas Péter beszélt a szabotázs lehetséges következményeiről is. Azt mondta, hogy a merényletek a NATO területén történtek, ezért

a katonai logika szerint hasonló, anyagi károkozással kellene visszavágnia a nyugati szövetségnek is, ha bebizonyosodna, hogy Moszkva áll a merényletek mögött.

Ám sietett hozzátenni, hogy Nyugatról senki sem akarja megtámadni Oroszországot.

"Azt feltételezem – mondta Tálas Péter –, hogy időbe telik, mire kiderül, kik követhették el a robbantásokat, hiszen víz alatti vizsgálatokat kell végezni. Meg kell nézni, milyen sérüléseket szenvedtek el a vezetékek, és talán azt is meg lehet állapítani, milyen típusú robbanóanyagot használtak. De a vizsgálatok megkezdéséhez előbb meg kell várni, hogy csökkenjen a vezetékekben a gáz nyomása, mert most még robbanásveszélyes a környék, minden hajónak el kell kerülnie. Nagyon sok metán van ott és ha az begyullad, hatalmasat robban."

Tálas Péter péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.

(Képünket a dán fegyveres erők készítették a balti-tengeri Bornholm szigete előtt, ahol a felszínre tör a két sérült vezetékből a gáz.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×