Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Szinte biztos, hogy felrobbantották a Balti-tengeri gázvezetékeket

Oroszország és a Nyugat is szabotázst emleget annak kapcsán, hogy szivárgást észleltek a Balti-tengeren áthaladó két, Északi Áramlat gázvezetéken. Szeizmológusok víz alatti robbantásokat jeleztek, amelyek a szivárgás észlelése előtt történtek.

Újabb ritka példa arra, amikor Oroszország egyetért a Nyugattal: szabotázsakció miatt szivárog gáz a Balti-tengerbe az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekből. Arról, azonban, hogy ki állhat a háttérben homlokegyenest ellenkezők az álláspontok.

„Nincs kétség, hogy robbanások voltak” – idézte a BBC Björn Lundot, a Svéd Szeizmológiai Központból. Az Északi Áramlat 2 üzemeltetői ezután nyomáscsökkenésről számoltak be a vezetéken. Az Északi Áramlat 1 stábja pedig úgy fogalmazott, hogy „példa nélküli kárt” szenvedett a tenger alatt futó vezeték.

A Dán Védelmi Parancsnokság közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy buborékok jelentek meg a Balti-tengeren, a vezeték közelében fekvő Bornholm szigeten. A dán energiahivatal szerint

metán tört a felszínre, ami robbanásveszélyessé teszi a környéket.

Míg Dánia és Németország egyelőre óvatosan fogalmazott, addig a brit Telegraph című lapban gyorsan megjelent egy cikk, hogy miért profitálna az incidensekből Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az utóbbi négy napban esett a földgáz ára, a szabotázs hírére 12 százalékkal növekedett. Putyin emellett korábban is fegyverként használta az energiát – szólt az érvelés.

Miközben az EU újabb szankciókra készül, Putyin számára ideális pillanat ez, hogy jelezze az európaiaknak, meg kell fizetniük a Moszkva elleni szankciók árát. Továbbá: kedden avattak volna fel egy Norvégiából Lengyelországba nyúló vezetéket, ami újabb lépés afelé, hogy Varsó teljesen búcsút mondjon az orosz energiának – tette hozzá a Telegraph.

Ukrajna még keményebben fogalmazott: Kijev „terrortámadással” és az EU elleni agresszióval vádolta meg Moszkvát. „Oroszország destabilizálni akarja Európában a gazdasági helyzetet és a tél előtt pánikot akar kelteni” – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az esetnek „valószínűleg köze van az ukrajnai háborúhoz” – bár kedd este még semmilyen bizonyíték nem volt nyilvános arról, ki állhat a háttérben.

A robbanások idején egyik vezeték sem szállított gázt. Az 1-es a Gazprom orosz energiacég által bejelentett állítólagos karbantartás miatt áll, a 2-est a geopolitikai viták miatt soha nem adták át.

Közben Moszkvában a Kreml „súlyos aggodalmáról” beszélt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és azt mondta: nem kizárható a szándékos támadás.

Az orosz vezetés irányvonalát nem bíráló és ezért az „idegen ügynök” címkét is elkerülő lenta.ru portál ezek után arra célozgatott, hogy nyugati szabotázs történhetett, mivel kritika nélkül átvette egy Telegram-csatorna állítását. „Az amerikai légierő helikopterei repültek a baleset és a szivárgás helyszíne felett... Már szeptember 2-án felhívtuk a figyelmet az FFAB123 hívójelű helikopter mozgására” – írta a Flightradar oldalt felhasználva, a helyszínt figyelő Vatfor nevű csatorna. Azt is hozzátette, hogy az amerikaiak a Sea Power című portálon „hencegtek azzal”, hogy a dán Bornholm sziget mellett – itt történt a mostani szivárgás – kipróbáltak egy vízalatti járművet.

A cikk valóban létezik, de abban aknakereső eszközként írják le a járművet.

(Nyitóképünket a dán hadsereg készítette a tenger felszínére törő buborékokról, egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben, a balti-tengeri Bornholm szigete előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×