Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
II. Erzsébet királynő képe előtt őrködik két londoni rendőr 2022. szeptember 16-án. A szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt királynő négy napra, a szeptember 19-i temetésig van felravatalozva a londoni Westminster-csarnokban.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Temetés: már Joe Biden és Novák Katalin is megérkezett Londonba

Az amerikai elnök az egyetlen a külföldi vezetők közül, aki a királynő búcsúztatásának helyszíneire saját hivatali járművével és saját biztonsági kíséretével utazik.

Vasárnap is hatalmas sor állt a múlt héten elhunyt II. Erzsébet királynő londoni ravatala előtt. A néhai brit uralkodótól hétfőn vesznek végső búcsút, és a hétvégén folyamatosan érkeztek a szertartásra meghívott külföldi állam- és kormányfők. Joe Biden amerikai elnök repülőgépe vasárnap hajnalban szállt le a londoni Stansted repülőtéren.

Novák Katalin köztársasági elnök is megérkezett Londonba II. Erzsébet temetésére:

II. Erzsébet királynőt hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

A királynő koporsóját szerdán ravatalozták fel a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban. A ravatal hétfő hajnalig látogatható, és a várakozások szerint addig legalább 400 ezren keresik fel.

A brit kormány által a YouTube videómegosztó portálon létrehozott valós idejű tájékoztató csatorna szerint a ravatalhoz vezető sor vasárnap délelőtt is a Westminster Halltól hozzávetőleg 8 kilométerre lévő kelet-londoni Southwark Parkig ért, és a sor végén állóknak jelenleg legalább 13 és fél órát kell várakozniuk, mire a ravatalozóhelyiségbe érnek.

A hétvégén voltak időszakok, amikor meghaladta a 24 órát a várakozási idő.

Az elhunyt uralkodót hétfőn a királyi család legnagyobb és legrégibb angliai rezidenciája, a London nyugati határában fekvő, csaknem ezeréves windsori kastély emlékkápolnájában helyezik végső nyugalomra.

A hétfői windsori temetés előtt a ravatalozóhelyiség, vagyis a Westminster Hall közvetlen közelében emelkedő Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomában lesz a búcsúszertartás kétezer meghívott vendég, köztük külföldi állam- és kormányfők jelenlétében. Több európai monarchia uralkodói is részt vesznek a szertartáson.

Vasárnap megérkezett Londonba Joe Biden amerikai elnök és felesége.

Ő az egyetlen a külföldi vezetők közül, aki a királynő búcsúztatási szertartásainak helyszíneire saját hivatali járművével és saját biztonsági kíséretével utazik,

a többi állam- és kormányfő a brit hatóságok által szervezett módokon - jórészt különbuszokkal - közlekedik majd.

Jelen vannak a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak vezetői is, köztük Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.

Ezeknek az országoknak tizenkét más nemzetközösségi országgal együtt jelenleg is a mindenkori brit uralkodó - II. Erzsébet királynő halála óta utódja, III. Károly király - az alkotmányosan elismert államfője.

Meghívót kapott a hétfői búcsúszertartásra Hszi Csin-ping kínai elnök is, ám Hszi vasárnapig nem érkezett meg Londonba, és egybehangzó brit médiaértesülések szerint a brit kormány nem is számít megjelenésére.

London és Peking között hosszabb ideje feszült a viszony, miután brit részről rendszeresen bírálják Kínát az emberi jogok helyzete miatt.

II. Erzsébet királynőtől katonai tiszteletadással kísért állami temetés keretében vesznek végső búcsút hétfőn, és a brit diplomáciai protokoll elvileg előírja, hogy a brit kormány az ilyen kiemelt búcsúszertartásokra az összes olyan ország vezetőit meghívja, amelyekkel Londonnak diplomáciai kapcsolatai vannak.

A királynő temetésére ugyanakkor az ukrajnai háború és az orosz invázió nyomán elrendelt szankciók miatt nem küldtek meghívót Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a BBC brit közszolgálati médiatársaság által vasárnap idézett nyilatkozatában mélységesen erkölcstelen döntésnek minősítette, hogy Nagy-Britannia nem hívta meg Putyint a királynő búcsúztatására. Zaharova kijelentette: a Nagy-Britanniát ért nemzeti tragédia világszerte milliókat érintett meg, ám a brit kormány ezt a tragédiát is geopolitikai célokra próbálja felhasználni.

A királynő halála után Putyin hivatalos nyilatkozatban fejezte ki részvétét a brit kormánynak és a néhai uralkodó családjának, köztük III. Károly királynak.

A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak kivételes jelentőségű és tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka.

Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Szerda hajnalban teljes lett a 2026-os világbajnokságnak a 48-as mezőnye – írjuk optimistán. A helyek elkeltek, de, persze, nem tudjuk, mit hoz a következő nagyjából két, két és fél hónap a világpolitikában. Mindenesetre az megvan, hogy a három rendező ország gárdája mellett mely csapatok harcolták ki a vb-részvételt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Az iráni háború szombaton a 36. napjába lépett, és nem látszik, hogy a konfliktus hamar deeszkalálódhatna. Iráni és amerikai források szerint két amerikai harci repülőgép is odaveszett az iráni és az öbölbeli műveletek során. Az egyik, Irán felett lelőtt F-15E kétfős személyzetéből az egyik katonát kimentették, a másik után tovább folyik a kutatás, miközben Teherán látványosan propagandatémává tette az ügyet. Közben újabb iráni rakéta- és dróntámadások érték Izraelt és a Perzsa-öböl térségét, miközben Washingtonban a háború finanszírozása körül is láthatóvá váltak az első komolyabb politikai repedések. Eközben az első nyugati hajó, egy francia olajtanker átjutott a Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×