A kieli Világgazdasági Intézet szerint az Egyesült Államok eddig már több mint 23 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát, az Egyesült Királyság 3,7 milliárd dollárral, Németország 1,4 milliárd dollárral, míg Lengyelország 1,8 milliárd dollárt különített el az ukránok katonai segélyezésére, és több ország is rengeteg hadianyagot küldött az oroszokkal harcoló országba – mondta Tálas Péter.
A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta, hogy ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további 2,2 milliárd dollárt ad 18 olyan államnak, amelyek az ukrajnai háború közelében helyezkednek el.
Ez az óriási segélyezés azonban megéri az amerikaiaknak is.
A hidegháború vége óta ugyanis újabb kihívók jelentkeztek, olyan államok, amelyek saját érdekszférát akarnak kialakítani, mégpedig az Egyesült Államok rovására. Az ukrajnai háború is egy ilyen, úgynevezett "poszthegemóniális" konfliktus, amelyben Oroszország igyekszik megkérdőjelezni a korábban kialakult status quót, Ukrajna viszont próbálja védeni. Az amerikai támogatás így egyfajta üzenet is azoknak az államoknak, amelyek Oroszországhoz hasonlóan, kihívóként akarnának jelentkezni.
Kihívók pedig akadnak, hiszen Oroszország mellett ott van Kína is, amely Tajvannal kapcsolatban akarja érvényesíteni a saját politikáját – tette hozzá az NKE tanára. Kihívónak számít a regionális hatalmi státuszra törekvő Irán is, amely a 2000-es évek közepe óta nem látványos, hanem inkább proxyháborúval komoly befolyásra tett szert Irakban, Jemenben és Szíriában.
Tálas Péter szerint az is fontos, hogy
a segélyezés viszonylag jó üzlet is.
A kelet-közép-európai államok egy jelentős része a korábbi szovjethaditechnikáját adta át az ukránoknak. Ezek helyére viszont új fegyvereket és hadfelszerelést vásárolnának. Szinte valamennyi térségbeli országban, így Magyarországon is haderőfejlesztés folyik. Ez pedig új piaci lehetőségeket jelent a hadiiparral rendelkező államok, például Dél-Korea vagy az Egyesült Államok számára.
De az ukránok sem minden hadfelszerelést kapnak ingyen. A segélyek egy jelentős része inkább a második világháborús kölcsönbérlethez hasonló konstrukció. Azt jelenti, hogy
Ukrajna egy későbbi időpontban, de kifizeti a hadianyag árát.
Nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO áttért egy olyan elrettentésre, ami az eszközökben, fegyverzetben, illetve a katonai erőben mutatkozik meg és ezzel akarja visszatartani Oroszországot – összegezte a helyzetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.
Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Tálas Péter – Csiki Varga Tamás társaságában – az InfoRádió Aréna című műsorában:
.
