eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-szlovák határ szlovákiai oldalán, Felsőnémetiben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Négymillió ukrán menekült kért védelmet az Európai Unióban

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége 9,6 menekültről és 6,3 millió belső menekültről tud.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta közel 4 millió ukrajnai állampolgár regisztrált ideiglenes védelemre, valamint több mint 23 ezer nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ukrajnaiak az Európai Unió valamely tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) csütörtökön.

A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint a háború kezdete óta

  • mintegy 9,6 millió ukrán állampolgár menekült el hazájából, és közülük
  • 7,3 millióan kerestek menedéket az országgal szomszédos négy uniós tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia – egyikében, továbbá
  • körülbelül 6,3 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket Ukrajnán belül.

Az Európai Unió területén mintegy 3,9 millióan regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett több mint 23 500 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ukrán állampolgárok az EU-ban. Menedékjogért márciusban 14 ezer, áprilisban 1900, májusban 1600 ukrajnai állampolgár folyamodott – írták.

Az uniós ügynökség a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentése szerint

májusban összesen mintegy 70 200 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unió valamely tagországában, ez 2016 óta a második legmagasabb havi szintet jelenti.

Áprilisban 60 200-an fordultak menedékjog iránti kérelem biztosításáért az unióban – közölték. Menedékjog iránt főként afgánok, szíriaiak, venezuelaiak, kolumbiaiak és pakisztániak folyamodtak, de kimagasló volt a török és a georgiai állampolgárok aránya is. Mintegy 2900 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki.

Az ügynökség kiemelte: a kérelmek elismerési aránya májusban az átlagos 40 százalékol 45 százalékra emelkedett, a pozitív döntések közel egyenlően oszlottak meg a menekültstátusz és a kiegészítő védelem megadása között. Májusban a szíriaiak és ukrán állampolgárok kérelmeinek elismerési aránya 96, illetve 97 százalékos volt. A kérvények pozitív elismerési aránya a fehéroroszok körében 87 százalékos, az eritreaiak körében 82 százalékos, a jemeniek esetében 80 százalékos volt, míg az afgánoké az áprilisi 73 százalékhoz képest 53 százalékra zsugorodott – közölte az uniós menekültügyi ügynökség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×