INFORÁDIÓ
2022. augusztus 14. vasárnap
Marcell

emmanuel macron

elisabeth borne

választások

franciaország

PARIS, FRANCE - MAY 16: Frances newly appointed Prime Minister Elisabeth Borne gestures as her predecessor leaves at the end of a handover ceremony in the courtyard of the Hotel Matignon on May 16, 2022 in Paris, France. Elisabeth Borne, 61, Minister of Labour, succeeds Jean Castex as Prime Minister, thirty years after Edith Cresson, a woman is once again entering the HĂ´tel de Matignon. Emmanuel Macron has appointed the Norman Elisabeth Borne Prime Minister, after the resignation of Jean Castex and his government two hours earlier. (Photo by Chesnot/Getty Images)

Benyújtotta lemondását a francia miniszterelnök, Emmanuel Macron egyelőre máshogy döntött

Infostart / MTI

A francia nemzetgyűlési választásokat követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő nem fogadta el, hogy "a kormány a helyén maradhasson, és cselekvőképes legyen a következő napokban" - jelentette be kedden az elnöki hivatal.

Az államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű koalíciója a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Miután sem a baloldali szövetség, sem a jobboldali pártok nem szereztek elég képviselői helyet a többséghez, a kormánypárt mandátumvesztése bizonytalanná tette kormányzóképességét.

Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron megkezdte a "politikai konzultációkat a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására".

Az államfő kedden és szerdán hivatalában fogadja a parlamentbe jutott pártok vezetőit, a miniszterelnök pedig kedden délután hivatalában konzultál kormánya tagjaival.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, és kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot.

A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlamentben. A szövetséget vezető radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon azt kérte a NUPES-t alkotó négy párttól, hogy ne alkossanak külön frakciókat, de ezt a baloldali pártok elutasították.

Ezért a Marine Le Pen vezette szuverenista, jobboldali Nemzeti Tömörülés úgy tekinti, hogy ő alkotja majd a legnagyobb ellenzéki csoportot az alsóházban, miután 89 képviselővel 1986 óta először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen már jelezte, hogy pártja a nemzetgyűlés alelnöki posztjára és a hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakciót megillető pénzügyi bizottság vezetésére tart igényt.

A NUPES tagjai közül a radikális baloldali Lázadó Franciaország hétfőn jelezte, hogy július 5-én bizalmatlansági indítványt nyújt be az egy hónnappal ezelőtt kinevezett kormány ellen. A szocialisták és a kommunisták pedig nem tartják kizártnak, hogy részt vesznek Élisabeth Borne kormányának megbuktatásában.

Amennyiben a 62 fős csoporttal rendelkező konzervatív Köztársaságiak és a Nemzeti Tömörülés is támogatja a kezdeményezést, a kormány megbuktatható.

A Köztársaságiak már közölték, hogy nem akarják megszavazni a radikális baloldal által javasolt bizalmatlansági indítványt, miután a két pártnak nincsenek közös értékei az ország jövőjét illetően. A pártvezető, Christian Jacob azt is kizárta, hogy kormányzati szövetséget kötnek az államfővel. A párt egyelőre ellenzékben kíván maradni, de jelezte, hogy az ország érdekeit szolgáló törvényjavaslatokat a konzervatív képviselők meg fogják szavazni.

A mandátumok megoszlása a pártok között az 1958 óta tartó erős elnöki rendszerben teljesen új belpolitikai helyzetet teremtett, s a parlamentet helyezte a politikai játszmák középpontjába.

Nyitókép: Chesnot
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018