Infostart.hu
eur:
386.3
usd:
331.68
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Emmanuel Macron francia elnök (j) és felesége, Brigitte szavaz a nemzetgyűlési választások második fordulójában Le Touquet-ben 2022. június 19-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/AP/Michel Spingler

Sok meglepetést hozott a francia választás

Nem szerzett abszolút többséget Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója, de a Köztársaságiakkal együttműködhetnek – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.

Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben. A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Az eredményeket értékelve a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója érdeklődésünkre elmondta, bizonyos mértékben megfelelnek a várakozásoknak, bizonyos mértékben viszont óriási meglepetések születtek. Az, hogy Macron pártszövetsége szerezte a legtöbb mandátumot, papírformának számít, ám az előrejelzések azt mutatták, hogy sikerülhet megtartania az abszolút többséget is - fejtette ki.

Szűcs Anita óriási meglepetésnek nevezte, hogy a korábbi Nemzeti Front, a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselői helyet szerzett. Az optimisa becslések 20 mandátumról szóltak, és ezekre kicsit gyanakodva néztek. A 89 mandátumra senki nem számított.

A Franciaország-szakértő szerint természetesen kényelmesebb abszolút többséggel kormányozni, de az elmúlt öt évben Macron így is sok mindent nehezen tudott keresztülvinni. A konzervatív Köztársaságiaknak 64 képviselőjük jutott be, a párt egyik vezető alakja Nicolas Sarkozy volt elnök, aki már az elnökválasztási kampányban is támogatta Macront, míg most a nemzetgyűlési választásoknál ott állt mellette. Ez mutathatja azt, hogy akár a háttérben folytak olyan tárgyalások a választások alatt, amelyek a közös kormányzás kidolgozásáról, együttműködésről szóltak – emelte ki Szűcs Anita, jelezve, hogy a 245 plusz 64 mandátum már kényelmes többséget biztosít.

A szakértő szerint az eredmény nem gyengíti a francia elnök pozícióját az Európai Unióban, hiszen továbbra is övé a legtöbb mandátum, ő lesz az, aki, aki a kormányt kialakíta és kinevezni, és ehhez támogatottsága is lesz.

Szűcs Anita még két meglepetést említett. A baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője a legaktívabb kampányt folytatta, de nem tudott mandátumot szerezni. Szintén nem került be Édouard Philippe, aki sokáig a legnépszerűbb politikus volt, és úgy tűnt Macron az utódjaként építi fel. Mivel nincs mandátuma, miniszteri posztot sem kaphat.

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége hétfőn este Szűcs Anita, valamint Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×