Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tárgyal a La Reunion, Mayotte és Saint Pierre et Miquelon tengeren túli francia területek vezetőivel a koronavírus-járvány elleni védekezésről a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2020. április 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

Kisebbségben folytatja a legerősebbként Emmanuel Macron pártja

Az Együtt!-nek 246 képviselője lesz a francia nemzetgyűlésben, 289 kellett volna a többséghez, 345 helye volt eddig. Jelentős veszteség. Marine Le Pen előretört.

Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben - derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.

A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett.

Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

"Holnaptól

a cselekvő többség létrehozásán dolgozunk, nincs más alternatíva"

- mondta vasárnap este Elisabeth Borne miniszterelnök, aki elismerte, hogy "ez a példátlan helyzet kockázatot jelent hazánk számára".

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a nemzetgyűlésben.

A Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat.

A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak - akik eddig a legnagyobb ellenzéki frakciót alkották - 61 fős csoportja lesz a parlament alsóházában.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de

annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről.

Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri kérdésekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot, s kikapott választókörzetében Richard Ferrand, a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke és Christophe Castaner, a kormánypárt nemzetgyűlési csoportjának vezetője is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×