eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

A kisebbségi kormányzás nehéznek ígérkezik Macronék számára

A Macron-párt és a centristák szövetsége, az Ensemble! (Együtt) nem csak abszolút többségét vesztette el a francia törvényhozásban, de jóval az alatt is szerepelt. Az elnök mozgalma számára a kisebbségi kormányzás rendkívül küzdelmes időszakot ígér.

A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többség megőrzéséhez legkevesebb 289 szavazat lett volna szükséges.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett. Ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a nemzetgyűlésben.

A Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat.

A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak - akik eddig a legnagyobb ellenzéki frakciót alkották - 61 fős csoportja lesz a parlament alsóházában.

Elismerte a kudarcot Macron közelmúltban kinevezett miniszterelnöke, Elisabeth Borne is, aki szerint olyan példátlan helyzet alakult ki, amely kockázatot jelent Franciaország számára.

Az Infostartnak nyilatkozó szakértő az eredményeket úgy értékelte, hogy mind Macronék, mind a baloldali összefogás az előzetes mandátumbecslés alján szerepelt.

Soós Eszter Petronella meglepőnek nevezte ugyanakkor a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés 89 mandátumát, amely 1986 után első ízben biztosítja a jobboldali szuverenista párt számára, hogy a nemzetgyűlésben önálló frakcióval rendelkezzen.

Utalt arra, hogy Macron és az általa vezetett tábor kampányának gyengesége, passzivitása jelentős mértékben hozzájárult a kudarchoz.

A kisebbségi kormányzás Macronék számára rendkívül nehéznek ígérkezik.

Az abszolút többséghez 43 szavazat hiányzik, ami a potenciális partnerként számításba jöhető konzervatív Köztársaságiak mandátumainak háromnegyede. A párt azonban nagyon megosztott, ezért a Macron vezette szövetségre a remélt támogatások érdekében nehéz tárgyalások várnak.

Nem lehetetlen ugyan egy formális koalíció, de csekély az esélye - tette hozzá.

A legfontosabb feladatként említette Soós Eszter Petronella, hogy az új kisebbségi kormányzat valamilyen módon stabilizálja magát a nemzetgyűlésben.

Az ellenzéknek ugyanakkor lesz annyi képviselője, amennyivel bizalmatlansági indítványt tud kezdeményezni. Képes lesz arra, hogy a parlamentben folyamatos instabilitást teremtsen.

Mindez maga után vonja, hogy a bizalmatlansági indítványok sorozata várható.

Az eredeti Macron-program legfőbb elemeként Soós Eszter Petronella a nyugdíjreformot – a korhatár növelését – emelte ki. Utalt arra, hogy azt a jobboldal támogatása nélkül ezt lehetetlen keresztülvinni.

Az ország lakosságát elsősorban foglalkoztató megélhetési problémákkal kapcsolatban a kormány azt ígérte, hogy még ebben a hónapban törvénycsomagot nyújt be a megélhetés segítésére.

A törvénycsomag vitája nagyon gyorsan bizonyítja majd, hogy az ellenzéki pártok mennyire konstruktívak, legyen szó akár a Köztársaságiakról, akár a baloldali ellenzékről.

A mostanihoz hasonló, abszolút többség nélküli parlamenti felállásutoljára 1988-ban volt Franciaországban - hangsúlyozta Soós Eszter Petronella.

A szakértő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a rendkívül zavaros belpolitikai helyzetből "kifelé" kevesebb látszik majd. Ez vonatkozik a kül-, illetve az Európa-politikára, továbbá a védelmi politikára is.

Ezek ugyanis az elnök számára fenntartott területek.

Macron tekintélye azonban csorbát szenvedett, a szavazók az elnököt nagy pofonban részesítették.

Valójában kiegyensúlyozták az elnökválasztáson elért sikerét. Ennek során nagyon sokan azért szavaztak Emmanuel Macronra, hogy ne Marine Le Pen legyen az államfő - fogalmazott az Infostartnak Soós Eszter Petronella.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×