eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Kiégett katonai jármű Harkivban 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Marienko Andrew

Nemzetközi jogász: a nemzetközi bíróság elrendelheti a háború felfüggesztését

Inkább jelképes lehet a döntés, mert kétséges, hogy az orosz fél felfüggeszti-e a hadműveleteket a nemzetközi bíróság döntése alapján – mondta a népirtás miatt indított eljárásról a nemzetközi jogász, Tóth Norbert.

Kölcsönösen népirtással vádolja egymást Ukrajna és Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök tömeges bűncselekményekkel vádolta meg a kijevi vezetést a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakossággal szemben még az ukrajnai offenzíva megindítása előtt, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén népirtással vádolta meg Oroszországot. A népirtás elleni egyezmény joghatósági záradékéra hivatkozva fordult Ukrajna a hágai Nemzetközi Bírósághoz – mondta az InfoRádiónak Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász kiemelte, a háborús bűncselekmény a nemzetközi jog által üldözendő bűncselekmény, amikor a háború szokásainak, törvényeinek a súlyos és szisztematikus megsértését követi egy hadviselő fél. A nemzetközi jog szabályai kötelezettségeket határoznak meg a hadifoglyokkal, a polgári lakosság védelmével, a sebesült katonákkal kapcsolatban, de külön jogaik annak egy fegyveres konfliktus idején a nőknek, a gyermekeknek, a haditudósítóknak vagy a katonai lelkészeknek.

"Ha a hadviselő fél ezeket súlyosan, szisztematikusan megsérti, akkor háborús bűncselekmény elkövetésére került sor.

Meg kell állapítani az egyéni felelősségét annak, aki végső soron ezeket a bűncselekményekért felelős" – mondta Tóth Norbent.

A szakember jelezte, Ukrajna nem a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, mert nem részese az alapszabálynak sem ő, sem Oroszország, hanem az ottani nemzetközi bírósághoz, amely az ENSZ egyik fő szerve, és általános hatásköre van nemzetközi jogi viták megoldására. Ukrajna a népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény megsértése miatt perelte be Oroszországot. Azt állítja az ukrán fél, hogy Oroszország egyrészt hamisan hivatkozott a népirtás elleni egyezmény megsértésére Donyeck és Luhanszk kapcsán, pedig emiatt indított különleges hadműveletet Ukrajna területén.

"A népirtás elleni egyezmény joghatósági záradékára hivatkozva tudott pert indítani Ukrajna Oroszországgal szemben, merthogy ennek az egyezménynek mind a két ország részese, és lehetőség van arra, hogy pert indítsanak a nemzetközi bíróság előtt.

Ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

bár el tudom képzelni, hogy a nemzetközi bíróság ideiglenes intézkedésként elrendeli a hadműveletek, a háború azonnali felfüggesztését addig, amíg döntést nem hoz, de kétséges, hogy az orosz fél felfüggeszti-e a hadműveleteket a nemzetközi bíróság döntése alapján" – mondta Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a népirtás egy nemzetközi jogon alapuló bűncselekmény, de nemcsak a hétköznapi értelemben vett népirtás minősül annak, tehát nemcsak az, hogy az adott népcsoportot megölik, hanem például a csoport tagjainak testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozása is.

"Kölcsönösen népirtásra vádolják most már egymást a a felek, de a népirtás bűntettének a tényállása szerintem az egyik esetben sem valósul meg szerencsére" – mondta a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×