Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
322.5
bux:
144948.64
2026. október 19. hétfő Nándor
Kiégett katonai jármű Harkivban 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Marienko Andrew

Nemzetközi jogász: a nemzetközi bíróság elrendelheti a háború felfüggesztését

Inkább jelképes lehet a döntés, mert kétséges, hogy az orosz fél felfüggeszti-e a hadműveleteket a nemzetközi bíróság döntése alapján – mondta a népirtás miatt indított eljárásról a nemzetközi jogász, Tóth Norbert.

Kölcsönösen népirtással vádolja egymást Ukrajna és Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök tömeges bűncselekményekkel vádolta meg a kijevi vezetést a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakossággal szemben még az ukrajnai offenzíva megindítása előtt, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén népirtással vádolta meg Oroszországot. A népirtás elleni egyezmény joghatósági záradékéra hivatkozva fordult Ukrajna a hágai Nemzetközi Bírósághoz – mondta az InfoRádiónak Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász kiemelte, a háborús bűncselekmény a nemzetközi jog által üldözendő bűncselekmény, amikor a háború szokásainak, törvényeinek a súlyos és szisztematikus megsértését követi egy hadviselő fél. A nemzetközi jog szabályai kötelezettségeket határoznak meg a hadifoglyokkal, a polgári lakosság védelmével, a sebesült katonákkal kapcsolatban, de külön jogaik annak egy fegyveres konfliktus idején a nőknek, a gyermekeknek, a haditudósítóknak vagy a katonai lelkészeknek.

"Ha a hadviselő fél ezeket súlyosan, szisztematikusan megsérti, akkor háborús bűncselekmény elkövetésére került sor.

Meg kell állapítani az egyéni felelősségét annak, aki végső soron ezeket a bűncselekményekért felelős" – mondta Tóth Norbent.

A szakember jelezte, Ukrajna nem a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, mert nem részese az alapszabálynak sem ő, sem Oroszország, hanem az ottani nemzetközi bírósághoz, amely az ENSZ egyik fő szerve, és általános hatásköre van nemzetközi jogi viták megoldására. Ukrajna a népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény megsértése miatt perelte be Oroszországot. Azt állítja az ukrán fél, hogy Oroszország egyrészt hamisan hivatkozott a népirtás elleni egyezmény megsértésére Donyeck és Luhanszk kapcsán, pedig emiatt indított különleges hadműveletet Ukrajna területén.

"A népirtás elleni egyezmény joghatósági záradékára hivatkozva tudott pert indítani Ukrajna Oroszországgal szemben, merthogy ennek az egyezménynek mind a két ország részese, és lehetőség van arra, hogy pert indítsanak a nemzetközi bíróság előtt.

Ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

bár el tudom képzelni, hogy a nemzetközi bíróság ideiglenes intézkedésként elrendeli a hadműveletek, a háború azonnali felfüggesztését addig, amíg döntést nem hoz, de kétséges, hogy az orosz fél felfüggeszti-e a hadműveleteket a nemzetközi bíróság döntése alapján" – mondta Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a népirtás egy nemzetközi jogon alapuló bűncselekmény, de nemcsak a hétköznapi értelemben vett népirtás minősül annak, tehát nemcsak az, hogy az adott népcsoportot megölik, hanem például a csoport tagjainak testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozása is.

"Kölcsönösen népirtásra vádolják most már egymást a a felek, de a népirtás bűntettének a tényállása szerintem az egyik esetben sem valósul meg szerencsére" – mondta a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„A kormány egy év alatt teljesíti 4 év vállalásainak nagy részét” – Magyar Péter maratoni beszéde a parlamentben
megduplázzák a családi pótlékot

„A kormány egy év alatt teljesíti 4 év vállalásainak nagy részét” – Magyar Péter maratoni beszéde a parlamentben

9 százalékra csökkentik a minimálbér szja-ját. Mindenkinek csökken az adója 680 ezer forintos bér alatt, ezzel 250 milliárd forintot hagynak 2,5 millió embernél, ez átlagosan évi 240 ezer forintos plusz jövedelmet jelent. Tartson velünk percről percre!

Üzenet Washingtonból: az EU a tűzzel játszik

Az Egyesült Államok súlyos gazdasági következményekkel fenyegette meg az európai vállalatokat, ha az unió korlátozná az amerikai műholdas szolgáltatók, köztük Elon Musk Starlinkjének piacra jutását. Erről beszélt Washington párizsi nagykövete.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Magyar Péter: 9 százalék lesz az szja a minimálbérig 2027-től

Magyar Péter: 9 százalék lesz az szja a minimálbérig 2027-től

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben most mutatja be a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által kidolgozott költségvetésének alapelveit, amelyet „az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként” jellemzett. A kormányfő szerint a korábbi 16 év gazdaságpolitikájával való szakításra van szükség, mivel az előzetesen vártnál is súlyosabb állapotban vették át az országot. A költségvetést még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig október végén terjesztik be. A bejelentést élőben közvetítjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×