Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO-Ukrajna Bizottság ülése után Brüsszelben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Cáfolta a vadászgépek Ukrajnába küldésének hírét a NATO

És Lengyelország is. Kiderült, mikor lehet NATO-döntés a NATO keleti szárnyának megerősítéséről.

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese - jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön. A hír az ukrán parlament tweetje nyomán terjedt el, mely szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, valamint ukrán források arról számoltak be, hogy Lengyelország a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását.

A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. "Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe" – jelentette ki.

Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: a harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.

Duda elmondta: a tárgyalásokon az ukrajnai háborún kívül a NATO keleti szárnyának megerősítéséről is egyeztettek. Bejelentette:

az európai biztonság, és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről az észak-atlanti szövetség júniusi madridi csúcstalálkozóján döntenek.

Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök "a brutális és teljesen indokolatlan ukrajnai invázióval lerombolta az európai békét". Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország cselekedetét, melyet, mint hozzátette, Fehéroroszország tesz lehetővé.

Szorgalmazta az orosz erők azonnali visszavonását Ukrajnából, valamint azt, hogy Oroszország "jóakaratának bizonyítékaként térjen a diplomácia útjára". A NATO főtitkára megerősítette, hogy a NATO kiáll az észak-atlanti szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. "Védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét" - húzta alá.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×