Peking számára nehézségbe ütközne egy Tajvan elleni széles körű invázió, a csapatok szállítása és az utánpótlás miatt - áll a tajvani védelmi minisztérium által a parlament elé beterjesztett jelentésben.

A tajvani hadsereg jól őrzi a kikötőket és a repülőtereket, amelyeket ezért nem lenne könnyű rövid idő alatt elfoglalni - áll a jelentésben, amely egyúttal kiemeli, hogy

egy partaszállási kísérlet "rendkívül magas kockázattal bírna".

A tárca részéről kiemelték, hogy Kínának nehézséget jelentene, hogy szárazföldi erőit viszonylag rövid időn belül a szigetre juttassa, és az utánpótlásról - tehát további katonákról, fegyverekről, valamint egészségügyi felszerelésről - sem tudna gondoskodni.

"Tajvanhoz közel amerikai és japán támaszpontok is találhatók, és a kommunista Kína bármely támadását észrevennék"

- emlékeztet továbbá a jelentés, amelynek összeállítói ezért úgy vélik, Kínának egy esetleges offenzíva alkalmával külön kéne olyan csapatokról gondoskodnia, amelyek idegen katonai beavatkozást is ki tudnak védeni.

A 2016-ban elnökké választott Caj Jing-ven hivatalba lépése óta Tajvan növelte a védelmi célokra szánt kiadásait, legutóbb új, korszerű F-16-os vadászbombázókat is hadrendbe állított. A sziget legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok, jóllehet Washington hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal.

Tajpej az elkövetkezendő öt évben elsősorban a haditengerészetet akarja korszerűsíteni.

Mindeközben nem csillapodik a feszültség a sziget és Kína között. Az utóbbi saját részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant, amely többször sérelmezte, hogy kínai gépek megsértették légterét. Kína szerint a Tajvan térségében folytatott katonai manőverek célja szuverenitásának megvédése, továbbá a külföldi erők elrettentése. A tajvani kormány ugyanakkor ezeket megfélemlítési kísérletnek minősíti.