Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

A koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel a kínai és az orosz elnök

Az Egészségügyi Világszervezet által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel szombaton Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik videokapcsolaton keresztül szólaltak fel a G20-országcsoport római csúcstalálkozóján.

A kínai elnök szerint azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyeknek vészhelyzeti alkalmazását a WHO jóváhagyta, "egyenlő bánásmódra" lenne szükség annak érdekében, hogy "még inkább hozzáférhetőbbé válhassanak a fejlődő országok számára". A WHO eddig két kínai védőoltás, a Sinovac és a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását hagyta jóvá.

Hszi - aki a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el Kínát - közölte, hogy országa több mint 1,6 milliárd adag védőoltást bocsátott a világ rendelkezésére, és 16 országgal működik együtt a közös vakcinagyártásban. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Hszi azt mondta: országa hajlandó együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak a koronavírus elleni védőoltásokhoz.

A kínai elnök kijelentette: támogatják, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lehető leghamarabb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, egyúttal felszólította a vakcinagyártó cégeket, hogy bátran bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.

Hszi Csin-ping arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök hangsúlyozta a "közös, de különböző mértékű felelősség" elvét a klímaváltozás ügyében, egyúttal közölte: a kínai gazdaság már a "zöld átmenet" útján van.

A kínai államfő megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.

A római G20-csúcson szintén videokapcsolaton keresztül részt vevő orosz elnök a koronavírus elleni védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. A Kreml közleménye szerint Putyin kijelentette: javasolják, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal kezdjenek el foglalkozni ezzel az üggyel. Az államfő felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését.

A WHO nemrég kezdte el ismét vizsgálni a Szputnyik V lehetséges vészhelyzeti alkalmazását, a Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban továbbra sem engedélyezte a védőoltást, amelyet hónapok óta vizsgál.

Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.

A 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója szombaton vette kezdetét Rómában. A csoport vezetői először tartanak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta, ezen áttekintik, hogy milyen vállalásokat tesznek a tagállamok annak érdekében, hogy 2050-re felszámolják a szén-dioxid-kibocsátást, megvitatják a legalább 15 százalékos globális minimális társasági adó bevezetésének szükségességét, továbbá azt, hogy miként küldhetnének több, koronavírus elleni védőoltást a legszegényebb és legkevesebb forrással bíró országokba, illetve hogyan fokozhatnák a vakcinagyártást ezekben az országokban.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×