Infostart.hu
eur:
379.36
usd:
324.14
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már az eurójuk szimbólumáról szavaznak a horvátok

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.

"Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt " – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.

Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.

Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon

lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket.

Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek

  • Dubrovnik városa,
  • Horvátország térképe,
  • a piros-fehér kockás horvát sahovnica,
  • a Galgolíta írás és
  • a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×