Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már az eurójuk szimbólumáról szavaznak a horvátok

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.

"Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt " – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.

Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.

Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon

lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket.

Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek

  • Dubrovnik városa,
  • Horvátország térképe,
  • a piros-fehér kockás horvát sahovnica,
  • a Galgolíta írás és
  • a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Olyan javaslat érkezett, ami után iszonyú sok pénz jelenhet meg rengeteg magyar bankszámláján

Olyan javaslat érkezett, ami után iszonyú sok pénz jelenhet meg rengeteg magyar bankszámláján

A rezsicsökkentés tehetősebb rétegeket is támogató és rugalmatlan formája és a hasonlóan rugalmatlan fix betáplálási átvételi ár a legfőbb akadályai annak, hogy Magyarországon a hálózatot segítő, az egyetemes szolgáltató terheit csökkentő lakossági beruházások létesüljenek, melyek a zöldátmenetet tovább segítenék - vélik a MANAP iparági egyesületnél. A szervezet szerint a rezsicsökkentésnek ki lehet dolgozni olyan alternatíváját, amely a kritikus fogyasztói terheket nem növelné, de a fogyasztás bizonyos mértékű rugalmasabbá tételével sok területen hasznos eredményekkel járna. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a rezsicsökkentés egy jelentősen "tágabb" témakör, ennek módosítását a szervezet egyelőre nem szorgalmazza, javasolja ezzel szemben azt, hogy az otthoni napelemek által megtermelt és a hálózatba betáplált villamos energia jelenlegi egyösszegű fix ára helyett egy egyszerű 3 idősávos rendszer kerüljön alkalmazásra. A javaslat szerint azáltal, hogy az átvételi ár a reggeli és esti fogyasztási csúcsidőszakban magasabb lenne, a prosumerek ösztönözve lennének a zöldberuházásokra, emellett az intézkedés az egyetemes szolgáltató számára, és hálózati, illetve rendszerszempontból is pozitív hatással lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×