eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 22. szombat Beáta, Izolda
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már az eurójuk szimbólumáról szavaznak a horvátok

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.

"Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt " – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.

Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.

Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon

lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket.

Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek

  • Dubrovnik városa,
  • Horvátország térképe,
  • a piros-fehér kockás horvát sahovnica,
  • a Galgolíta írás és
  • a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Itt a tavaszi allergiaszezon – figyeljen az is, aki most nem allergiás

A tavaszi allergiák és a tünetek a teljes magyar lakosság csaknem tíz százalékát érintik, néhány éven belül pedig akár 20-25 százalék is lehet ez az arány – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus szerint érdemes akkor is elmenni az orvoshoz, ha valaki nem tudja biztosan, mire allergiás, mert teszttel egyszerűen és gyorsan ki lehet mutatni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 22. 11:45
×
×
×
×