23 °C
A bejelentést előre sejtette egy reggeli rádióinterjújában Olivier Véran egészségügyi miniszter.
A szóban forgó beoltottak – 533 ezren vannak ilyenek az országban – másodjára mRNS típusú vakcinát fognak kapni, vagyis a Pfizer/BioNTech vagy és a Moderna cégekét.
Véran azt mondta az interjúban: ez egy óvintézkedés, amely idővel változhat, ahogy tovább gyűlnek az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatos tapasztalatok, de szerinte a francia hatóságoknak továbbra is szorgalmazniuk kellene a brit-svéd cég vakcinájának megfelelő feltételekkel történő alkalmazását.
Franciaországban két mRNS típusú vakcina kapott jóváhagyást a koronavírus ellen: a Pfizer/BioNTeché és a Modernáé.
Az mRNS típusú vakcina egy olyan fehérje termelésére készteti az emberi testet, amely megtalálható a vírus felszínén, és ezáltal immunreakciót vált ki. Az mRNS-t zsírnemű burokba ágyazva juttatják be a sejtekbe. Az AstraZeneca-, a Szputnyik-V és a Janssen-vakcina hasonló elven működik, de a koronavírus felszínén található fehérjét leíró gént, tehát DNS-t juttatnak be a sejtekbe, szaporodásképtelen adenovírus segítségével. A hagyományos vakcina elölt koronavírust használ fel arra, hogy kiváltsa az immunreakciót – ilyen a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga.
A francia döntéshez hasonlót több más ország is fontolgat.
Európában az utóbbi hetekben csökkent az AstraZeneca vakcinája iránti bizalom, mert előfordult néhány olyan eset – főleg fiatal nőknél –, amelyekben a vakcina beadása után vérrög képződött.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán vizsgálati eredményekre hivatkozva közölte: lehetséges a kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca oltóanyaga között. Az EMA ugyanakkor megállapította, hogy a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
