Infostart.hu
eur:
354.67
usd:
310.46
bux:
142432.57
2026. július 7. kedd Apollónia
Soós Zoltán háziorvos előkészíti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat nyíregyházi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Kemény magyar tudományos kiállás az AstraZeneca-oltás mellett

A Kovidők Facebook-csatorna összeültette Merkely Bélát, Jakab Ferencet és Szekanecz Zoltánt.

Több neves szakembert felvonultató, koronavírus-ügyi eszmecserét közvetített a szegedi kutatók által üzemeltetett Kovidők Facebook-oldal, és mind kiálltak nemcsak az AstraZeneca-oltás mellett, hanem az egyes - ritka - esetekben az oltás után fellépő trombózis megelőzésére ajánlott aszpirinszedés ellen is.

A társalgás folyamán Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kijelentette, ha ebből az oltásból lenne elég, három hét múlva nem lenne új koronavírusos beteg, öt hét múlva pedig nem halna bele senki a Covidba.

Véleményét osztotta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem víruslaboratóriumi vezetője és Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus, reumatológus Debrecenből, mondván, a koronavírus-fertőzés és az abból fakadó gondok kockázata sokkal-sokkal nagyobb az oltás igen ritka negatív következményéénél - derül ki a HVG tudósításából.

Jakab Ferenc kijelentette, az AstraZeneca elleni kifogások nem szakmaiak, hanem gazdaságiak - ezzel Merkely Béla is egyetértett, szívgyógyászként hozzátéve azt is, a trombózisos esetek egyébként sem ritkák, ezért a trombózist "hírbe hozni" kézenfekvő volt. Jakab Ferenc úgy érzi, az erősebb hűtést igénylő vakcinák gyártóinak állhat érdekében "befeketíteni" az AstraZeneca-oltást.

Szekanecz professzor jó hírként elmondta, hogy a Pfizer oltása kifejezetten jó lehet majd gyerekeknél (de még tartanak a vizsgálatok), és persze akár másik szerről is kiderülhet ez. Fontosnak is nevezte, hogy a gyerekek oltása megtörténhessen.

Merkely Béla ezzel kapcsolatban rámutatott, a járvány terjedésében "jelentős az iskolák szerepe".

A tudósok egyetértettek abban, hogy a várandósok mRNS-vakcinához kell hogy jussanak, és abban is, hogy a fertőzésen átesettek ne terheljék magukat a korábbi módon. Továbbá abban is, hogy ha új mutánsok jönnek, az mRNS és a vektorvakcinák is gyorsan módosíthatók lesznek ellenük.

Jakab Ferenc a beszélgetésen azt is tisztázta, nem érdemes számolgatni, hogy hány embernek van védettsége, ez a szám ismeretlen, 700 ezertől 3,5 millióig terjedhet csak az átesettek száma alapján.

Aki megkapta a fertőzést, az – függetlenül attól, hogy enyhébb vagy súlyosabb beteg volt – beleeshet a poszt-Covidba. Ez évekig terhet fog jelenteni az ellátórendszernek – magyarázta Szekanecz professzor, hozzátéve: jóformán külön betegségnek tekinthető ez az állapot.

Úgy tűnik, a poszt-Covid kezelésére alkalmas lehet egy adagnyi oltás is,

amely visszatereli az immunrendszert a helyes útra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×