eur:
394.78
usd:
372.02
bux:
0
2024. április 16. kedd Csongor
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmányát ellenőrzi egy dolgozó a hűtőkamrában a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi főosztályának épületében 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Döntött az EMA: változás jön az AstraZeneca oltás alkalmazási előírásában

Konkrét esetek vizsgálata és egészségügyi adatok alapján hozott állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség, lehetséges összefüggést látnak az oltás és a ritka vérrögképződés között.

Nem találta meg a ritka agyi vérrögképződés, adott esetben trombózis okát, de az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonsági bizottsága megállapította, hogy az Oxford-AstraZeneca Covid-19 vakcinája szokatlan vérrögöket okozhat alacsony vérlemezkeszám mellett. Ez bekerül az oltás lehetséges nagyon ritka mellékhatásai közé - hangzott el az EMA szerdai sajtótájékoztatóján.

Az ügynökség nem javasol semmiféle korlátozást az oltóanyag alkalmazása tekintetében a 18 éveseknél idősebbek esetében.

Hangsúlyozták, hogy

a koronavírus miatti halálozási esély jóval magasabb, mint e rendkívül ritka hatás miatti, és az oltás előnyei messze meghaladják e kockázatot.

Az EMA értékelése alátámasztja, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos, és hatékonyan képes megelőzni a koronavírus okozta betegséget, csökkenti a kórházi kezelés és halálesetek kockázatát - tették hozzá.

Emer Cooke, az amszterdami székhelyű EMA ügyvezető igazgatója elmondta: a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között alig néhány tucat esetben jelentettek vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, közöttük 18 halálesetről számoltak be.

A jelenség főként nőknél és főként 60 év alattiaknál fordul elő, de e két körülmény önmagában nem kockázati tényező. A mellékhatásra utaló jeleket az első dózis utáni két hétben figyelték meg.

A beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben

  • légszomj,
  • mellkasi vagy
  • hasi fájdalom,
  • fejfájás vagy
  • homályos látás tünetei jelentkeznek, illetve akkor, ha
  • duzzanatot figyelnek meg a lábban, vagy
  • apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt az injekció beadásának helyén kívül.

Az olykor végzetes kimenetelű jelenség egyik valószínű magyarázata az immunválasz lehet, amely egyes esetekben hasonló állapothoz vezet, mint ami néha a heparinnal kezelt betegeknél tapasztalható - közölték.

Arra a kérdésre, hogy a lakosság, például egy 60 év alatti fiatal nő merje-e elfogadni az AstraZeneca oltását, hangsúlyozták, hogy a mellékhatás esélye nagyon kicsi, az oltás előnyei pedig nagyon nagyok.

Ezzel

nem ért véget az EMA munkája

az ügyben, további adatgyűjtést végeznek majd és tovább vizsgálják a vérrögképződéses eseteket.

Az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is.

Az EMA azért végzett rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×