Az egyes tragikus kimenetelű vérrögképződéses esetekkel korábban összefüggésbe hozott AstraZeneca-oltások ügyében kedden a védőoltásokat is engedélyező uniós hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik munkatársa megállapította, hogy létezik a kapcsolat a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, szerdán ezt tartalmában hivatalosan is megerősítette az EMA, hozzátéve,

• az alacsony esetszám és a kapcsolódó kutatás gyerekcipőben járása miatt nagyon kevés a konkrét információ;
• a vérrögképződés veszélyét fel fogják tüntetni a vakcina tájékoztatójában;
• az AstraZeneca-vakcina haszna összehasonlíthatatlanul több, mint a be nem adásából fakadó esetleges veszély a koronavírus-fertőzöttek számára.

A magyar álláspontról Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki Kormányinfón.

"Az Európai Gyógyszerügynökség világos döntést hozott, ez megfelel a magyar szakemberek és hatóságok álláspontjának is:

az AstraZeneca-vakcina megbízható és védettséget biztosít, az Egyesült Királyságban több mint 18 millió embert oltottak be vele (közülük heten haltak meg az oltást követően vérrögképződés miatt - a szerk.), a mi méréseink szerint is az ezen oltás által biztosított védelem jelentős, meg lehet benne bízni, lényegesen biztonságosabb, mint az oltás hiánya."

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, továbbra is arra kér a kormány mindenkit, hogy, ahogy fogalmazott, a gyógyszergyárak közti üzleti vitákból fakadó híradásoknak "ne üljön fel", az a legbiztosabb, ha "a magyar szakemberek véleményére hallgatunk".

Megerősítette: Magyarországon csak megbízható, megvizsgált és hatásos vakcinát lehet beadni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az egyre több oltás érkezésével csökkenti-e a kormány a két AstraZeneca-oltás közti három hónapos időt, azt mondta:

"Nem csökkentjük,

12 hét a protokoll,

az Európai Gyógyszerügynökség is megerősítette, hogy a legnagyobb hatást akkor érjük el, ha 12 hét ez az idő."

Az AstraZeneca-oltás beadását tehát a kormány nem állítja le, és az alkalmazási korcsoporton sem változtat, hiába tesznek így egyes országok, például az ausztrálok vagy maguk a britek is - derült ki még a Kormányinfón.

Az operatív törzs csütörtöki ülésén Müller Cecília országos tisztifőorvos is foglalkozott a kérdéssel, és beszámolt a hazai tapasztalatokról. Közölte: az adatokat a NEAK gyűjti és összesíti, ezek szerint

Magyarországon nem találtak többlet megbetegedést,

sőt a járvány előtti időszakban sokkal több trombózisos eset volt, mint a járvány megkezdődése, vagyis 2020 óta.

A vakcinát érintő bizonytalan helyzetben egyébként maga a gyár is megszólalt, közleményében rámutatott: egyik hatóság sem azonosított kockázati tényezőket (mint például nem, életkor) vagy körülírható okot ezekkel a kivételesen ritka eseményekkel összefüggésben. Ezzel együtt lehetségesnek látják az összefüggést a vakcina alkalmazásával, ennek megfelelően a továbbiakban - igen ritka mellékhatásként - feltüntetésre kerülnek az alkalmazási előírásban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!