eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
2021. február 1-jén közreadott kép a Google  amerikai informatikai óriáscég székházáról az egyesült államokbeli Mountain View-ban 2013. január 3-án. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök 2021. február 1-jén bejelentette, hogy Ausztráliában a Microsoft Bing keresőjét fogják használni, amennyiben a Google és a Facebook betartja fenyegetését és korlátozza a szolgáltatásait az ausztrál felhasználók számára. Az ausztrál kormány  médiapiacot szabályozó kódexének tervezete szerint a két amerikai vállalatnak a törvény hatályba lépését követően fizetnie kell a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.
Nyitókép: MTI/AP/Marcio Jose Sanchez

Washington többé nem ellenezné az amerikai óriáscégek külföldi megadóztatását

Hatalmas fordulatként üdvözölték világszerte azt a kezdeményezést, hogy a Biden-adminisztráció kész az amerikai cégek (köztük a techóriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására. Az OECD-nél máris nagyon fontos pozitív elmozdulásról beszélnek.

A közelmúltban több európai ország – köztük Olaszország, Spanyolország, Franciaország, sőt, Nagy-Britannia is – úgy döntött, hogy nem vár tovább nemzetközi megállapodásra, hanem egyoldalú alapon közvetlen adót vet ki elsősorban az informatikai óriáscégek és szolgáltatók adott országban elért forgalmára.

A Trump-kormány, amelyik ragaszkodott a honi adózás kizárólagosságának fenntartásához, minden ilyen esetben az adott országból érkező import egy részére az európai „hightech-adóval” arányos vámmal válaszolt.

A digitális adó lehetősége utóbb európai uniós szinten is felmerült, midőn a járványra válaszul elhatározott 750 milliárd eurós helyreállítási alap egy részének a finanszírozására az uniós költségvetés közvetlen bevételeinek bővítése tűnt a megfelelő válasznak. Az lehetséges új közösségi bevételek között pedig a külföldi informatikai szolgáltatók uniós megadóztatása („digitális adó”) is szóba jött.

A Biden-adminisztráció mindehhez képest juttatta el kedden javaslatát az OECD-hez, amelynek tartalmáról utóbb a Bloomberg és a Financial Times is értesült, majd híradásuk nyomán hamarosan elterjedt a világsajtóban.

A részletek még értelemszerűen nem ismertek, de a lényegről annyi már tudható, hogy az amerikai elképzelés lehetővé tenné, hogy egy bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl, az óriáscégek

az éves globális profitjuk 21 százalékát társasági adóként forgalomarányosan minden olyan országban fizethessék, ahol a megelőző évben eladást folytattak.

A dolog független attól, vajon a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, vagy forgalmaz-e ott.

Az első becslések szerint globálisan mintegy száz cég kerülhet ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás.

A javaslat nem állt meg itt. Fontos kiegészítésként mindjárt a lehetséges mértéket – az említett 21 százalékot – is rögzítették. Ez azért lényeges, mert ilyen formán védik az amerikai kormányzati érdekeket is – tehát növelik a reménybeli nemzetközi adómegállapodás kongresszusi támogatását –, elejét tudják ugyanis venni vele annak, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról a szolgáltatót (mint az történt például az Amazon és Írország esetében).

A kezdeményezés híre mondhatni

órákon belül pozitív visszhangot váltott ki világszerte.

Egyértelműen üdvözölte Mario Draghi olasz miniszterelnök, és „nagyon bátorítónak” nevezte Nadia Calviño, a gazdaságért felelős spanyol miniszterelnök-helyettes – mindkét országban létezik már digitális adó, így reagálásukat különösen fontosnak tartják.

Pascal Saint-Amans, az OECD adózási kérdésekben illetékes igazgatója „nagyon pozitív” és „nagyon komoly” javaslatnak minősítette az amerikai kezdeményezést. Szerinte a Biden-javaslat „újjáélesztheti” és fel is gyorsíthatja a kérdésben már tíz éve folyó és mindeddig meddő tárgyalást.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×