Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
331.13
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
2021. február 1-jén közreadott kép a Google  amerikai informatikai óriáscég székházáról az egyesült államokbeli Mountain View-ban 2013. január 3-án. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök 2021. február 1-jén bejelentette, hogy Ausztráliában a Microsoft Bing keresőjét fogják használni, amennyiben a Google és a Facebook betartja fenyegetését és korlátozza a szolgáltatásait az ausztrál felhasználók számára. Az ausztrál kormány  médiapiacot szabályozó kódexének tervezete szerint a két amerikai vállalatnak a törvény hatályba lépését követően fizetnie kell a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.
Nyitókép: MTI/AP/Marcio Jose Sanchez

Washington többé nem ellenezné az amerikai óriáscégek külföldi megadóztatását

Hatalmas fordulatként üdvözölték világszerte azt a kezdeményezést, hogy a Biden-adminisztráció kész az amerikai cégek (köztük a techóriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására. Az OECD-nél máris nagyon fontos pozitív elmozdulásról beszélnek.

A közelmúltban több európai ország – köztük Olaszország, Spanyolország, Franciaország, sőt, Nagy-Britannia is – úgy döntött, hogy nem vár tovább nemzetközi megállapodásra, hanem egyoldalú alapon közvetlen adót vet ki elsősorban az informatikai óriáscégek és szolgáltatók adott országban elért forgalmára.

A Trump-kormány, amelyik ragaszkodott a honi adózás kizárólagosságának fenntartásához, minden ilyen esetben az adott országból érkező import egy részére az európai „hightech-adóval” arányos vámmal válaszolt.

A digitális adó lehetősége utóbb európai uniós szinten is felmerült, midőn a járványra válaszul elhatározott 750 milliárd eurós helyreállítási alap egy részének a finanszírozására az uniós költségvetés közvetlen bevételeinek bővítése tűnt a megfelelő válasznak. Az lehetséges új közösségi bevételek között pedig a külföldi informatikai szolgáltatók uniós megadóztatása („digitális adó”) is szóba jött.

A Biden-adminisztráció mindehhez képest juttatta el kedden javaslatát az OECD-hez, amelynek tartalmáról utóbb a Bloomberg és a Financial Times is értesült, majd híradásuk nyomán hamarosan elterjedt a világsajtóban.

A részletek még értelemszerűen nem ismertek, de a lényegről annyi már tudható, hogy az amerikai elképzelés lehetővé tenné, hogy egy bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl, az óriáscégek

az éves globális profitjuk 21 százalékát társasági adóként forgalomarányosan minden olyan országban fizethessék, ahol a megelőző évben eladást folytattak.

A dolog független attól, vajon a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, vagy forgalmaz-e ott.

Az első becslések szerint globálisan mintegy száz cég kerülhet ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás.

A javaslat nem állt meg itt. Fontos kiegészítésként mindjárt a lehetséges mértéket – az említett 21 százalékot – is rögzítették. Ez azért lényeges, mert ilyen formán védik az amerikai kormányzati érdekeket is – tehát növelik a reménybeli nemzetközi adómegállapodás kongresszusi támogatását –, elejét tudják ugyanis venni vele annak, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról a szolgáltatót (mint az történt például az Amazon és Írország esetében).

A kezdeményezés híre mondhatni

órákon belül pozitív visszhangot váltott ki világszerte.

Egyértelműen üdvözölte Mario Draghi olasz miniszterelnök, és „nagyon bátorítónak” nevezte Nadia Calviño, a gazdaságért felelős spanyol miniszterelnök-helyettes – mindkét országban létezik már digitális adó, így reagálásukat különösen fontosnak tartják.

Pascal Saint-Amans, az OECD adózási kérdésekben illetékes igazgatója „nagyon pozitív” és „nagyon komoly” javaslatnak minősítette az amerikai kezdeményezést. Szerinte a Biden-javaslat „újjáélesztheti” és fel is gyorsíthatja a kérdésben már tíz éve folyó és mindeddig meddő tárgyalást.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×