Hétfő este, amikor Donald Trump végre először megszólalt az akkor harmadik napja tartó iráni háború ügyében, úgy fogalmazott, most jön még csak a minden eddiginél erősebb csapás Irán ellen, ebben máris más lesz, mint a tavalyi, úgynevezett 12 napos háború.

De N. Rózsa Erzsébet Közel–Kelet-szakértő szerint merőben más a két támadás.

„Nagyon úgy tűnik, hogy más forgatókönyv szerint zajlik. Emlékezetes, a tavalyi háborút Izrael kezdte, és abba több nap után csatlakozott be – szinte az utolsó pillanatban – az Egyesült Államok, hogy utána szinte rögtön tűzszünetet is hirdessen az általa elegendőnek ítélt csapás után. A világ azóta azt nézte a szeme sarkából, hogy lesz-e újabb háború vagy sem. Sok elemző azt várta, hogy erre még december vége előtt sor kerül, de csak most jött el az idő. A támadást most is Izrael indította, de szinte azonnal csatlakozott az Egyesült Államok” – mutatott rá a szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mint hangsúlyozta, a két háború közti további különbség, hogy most Irán is folyamatosan támad, nem egyszer-egyszer, szinte folyamatosan szólnak a szirénák.

Ráadásul míg a korábbi háború során Irán csak Izraelt támadta, most a szomszédos országokba is lő, olyan célpontokat választva, amelyekben amerikai érdekeltség van, például

• katonai támaszpontok
• amerikai nagykövetség Rijádban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azokkal az elemzőkkel ért egyet, akik úgy látják: Irán pontosan tudja, hogy nem nyerhet az Egyesült Államokkal szemben, de van egy célja, amelyet elérhet.

„Olyan támadásokat próbál végrehajtani, amelyek által az Egyesült Államok beláthatja, hogy ez egy nagyon drága háború, túl sok az emberáldozat, rengeteg fegyver fogy. Irán úgy láthatja, hogy négy-hat hét után Donald Trump úgy gondolhatja, »na, most akkor elég volt, teljesült, amit akartunk«.”

Hogy a mostani keményebb támadás szárazföldi hadműveletekben is testet ölthet-e majd, arról azt mondta, az már „több száz koporsót is jelent”, és bár ők hősök lesznek, az amerikai közvélemény mégiscsak érkező koporsókat fog látni. Ezzel együtt sem zárta ki a szárazföldi hadműveleteket N. Rózsa Erzsébet, épp Trump elnök szavai alapján, de – noha nehéz az elnök fejébe belelátni – így sem tartja túlságosan valószínűnek, hogy lesz szárazföldi támadás. Ezt erősíti az a tény is, hogy Trump elnök épp azzal kampányolt hatalomra kerülése előtt, hogy Amerikát akarja naggyá tenni, nem külföldön háborúzni, ami a republikánusok körében nem is népszerű.