A magyar és a szlovák cég közös közleményében leszögezte: a Barátság-vezetéken 2026. január 27-én megszakadt a Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás leállt, ami jelentősen növeli a tengertől elzárt közép-kelet-európai finomítók függőségét az Adria-vezetéktől, mint az egyetlen életképes útvonaltól.
Mint írták, a Janaf monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről való ellátásával kapcsolatban, és „annak ellenére, hogy ilyen esetekre a két ország ellátása megengedett tengeri beszerzésű orosz kőolajjal, és teljes mértékben megfelel az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is),
a horvát cég halogatja annak fogadását további jogi ellenőrzésekre hivatkozva, miközben a kőolajbeszerzés joga és felelőssége a Mol-csoporté.
Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU-szankciói alapján a Barátság-vezeték üzemképtelensége esetén Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált orosz kőolajat. Ezt az álláspontot a magyar és szlovák szakhatóságok is megerősítették, és a kitétel nevesítve van a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is”.
Felidézik, hogy a Mol-csoport a Barátság-vezeték leállása óta többször is kérte a Janafot, hogy erősítse meg, átveszi az EU és az Egyesült Államok szankciós szabályai alapján legálisan behozott, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt, de ez eddig nem történt meg.
„A Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül. Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot” – írta a két cég.
Az uniós versenyjogra hivatkozva indokolnak: az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energia infrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést. A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf viselkedése kimeríti ezt és a vállalat visszaélt erőfölényével.
A Mol arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy „gyorsított eljárásban vessen véget a Janaf jogsértésének és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához. Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban”.
Közölték még a kiadott szövegben, hogy a visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség, a Mol a kárigényének érvényesítésére jogot formál.
A magyar és a szlovák olajvállalat az Európai Biztosságnak küldött levelében újra felhívta a figyelmet a Janaf tisztességtelen árazására is. „A horvát vállalat 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a Janaf visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól” – fogalmaztak.
