A vádlottak padján heten ülnek: pedagógusok, kulturális szakemberek és korábbi intézményvezetők. Az ügyészség szerint az általuk felállított emlékmű szélsőséges tartalmat hordoz. A vádlottak viszont ártatlannak vallják magukat, és azt hangsúlyozzák: céljuk kizárólag a közösségi emlékezés volt.

A szóban forgó emlékművet 2020. november 12-én avatták fel Dunaszerdahelyen. Formájában a két világháború közötti úgynevezett országzászló-emlékműveket idézi. Ezeket a trianoni békeszerződés után Magyarország-szerte, illetve a visszacsatolt területeken állították fel. Az ügyészség és az egyik feljelentő, Patrik Dubovský szlovák történész szerint nemcsak a forma, hanem az avatás időpontja is üzenetértékű.

1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, amely Csehszlovákia egy részét Magyarországnak ítélte. November 11-én Horthy Miklós Kassára, 12-én pedig a magyar hadsereg Dunaszerdahelyre vonult be. Az eredeti dunaszerdahelyi országzászlót egy évvel később, 1939. november 12-én avatták fel. A mostani emlékmű leleplezésének dátuma tehát történelmi évfordulóhoz kötődik – erre hivatkoznak a feljelentők.

A bíróságon szerdán két szakértőt hallgattak meg. A tárgyalás egyik központi kérdése a magyar zászló használata volt. A védelem arra próbált rámutatni, hogy a dunaszerdahelyi emlékművön felvont zászló nem azonos a hivatalos magyar állami lobogóval. Érvelésük szerint a magyar alaptörvény vízszintes piros-fehér-zöld sávokat ír elő, a szóban forgó zászlót viszont függőlegesen helyezték el.

A bíróság előtt megszólaló zászlószakértő, Ladislav Vrtel azonban úgy vélekedett: attól, hogy a zászlót függőleges helyzetben húzzák fel, még állami zászlónak minősülhet. Hozzátette azt is, hogy zászlótani szempontból idegen állam zászlaját általában az adott ország zászlajával együtt kellene felvonni. Véleménye szerint, ha Szlovákiában csak a magyar zászló jelenik meg a szlovák nélkül, az a szuverenitás megkérdőjelezésének értelmezhető.

Hosszasan szó esett arról is, mit jelent a félárbocra eresztés. Az emlékmű avatásakor a magyar zászlót ugyanis félárbocra engedték, akárcsak az 1939-es országzászlónál. A szakértő ismertette: a hivatalos eljárás szerint ilyenkor előbb teljesen fel kell húzni a zászlót a rúd tetejére, majd onnan visszaengedni a megfelelő magasságba.

A „Nemzeti Összetartozás Emlékműve” elnevezésű zászlórudat egy helyi civil szervezet, a Kondé Miklós Polgári Társulás állította fel saját forrásból. A rendőrségi nyomozás több mint négy évig tartott, az ügy idén került bíróság elé. Ha a vádlottakat bűnösnek találják, akár négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. Ők azonban továbbra is azt állítják: az emlékmű nem politikai vagy szélsőséges célokat szolgál, hanem a nemzeti összetartozás jelképe kíván lenni.

A pozsonyi Új Szó napilap információi szerint a szerdai tárgyaláson jelen volt Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is, aki érdeklődésével indokolta részvételét, de az ügyről nem kívánt nyilatkozni. A per a következő napokban folytatódik, a döntésre egyelőre várni kell.

(Nyitóképünk illusztráció)