Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Romos épület Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek.
Nyitókép: MTI/AP

Komplett településeket tolt el a horvátországi földrengés

Magát a törésvonalat még keresik a szakemberek a helyszínen, sok más azonban már kiderült a műholdfelvételekről.

A december 29-ei 6,3-as erősségű közép-horvátországi földrengés törésvonala mentén Sziszek (Siska) tíz centimétert, Petrinja 25-30 centimétert tolódott el keleti irányba - írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán.

Az Európai Űrügynökség műholdképei szerint a pusztító földrengés akár 70 centiméteres amplitúdójú talajeltolódást is okozhatott. A legnagyobb elmozdulást Slana, Glinska Poljana és Gora települések közelében, erdős területen jegyezték fel. A vetődés nyugati felénél 40 centimétert emelkedett meg a talaj, míg Petrinja mellett 30 centimétert süllyedt - írta a lap.

Marin Govorcin, a zágrábi geodéziai egyetem munkatársa az újságnak elmondta: jelenleg is szakemberek tartózkodnak a fölrengés sújtotta területen, de eddig nem találtak például törésvonal menti repedéseket.

Josip Stipcevic, a zágrábi természettudományi kar geofizikai tanszékének docense szerint amennyiben felületi repedést találnak, abból fel tudják mérni, hol van pontosan a törésvonal, és annak egyéb jellemzőit is meg tudják állapítani.

A lap emlékeztetett arra, hogy a földrengés olyan törésvonalon következett be, amely megközelítőleg északnyugat-délkeleti irányba nyúlik el, Petrinja, valamint Glina mellett, és Pokupljenen halad át.

Tvrtko Korban, a horvát geológiai intézet tudósa szerint a december 28-ai 5,2-es erősségű földrengés aktiválta a törésrendszert Sziszek, Petrinja és Glina körzetében.

Hozzátette: a talaj deformációja annak is a következménye, hogy beomlottak a terület alatt húzódó barnaszénbányák földalatti folyosói, amelyekből a 20. század első felében még szenet termeltek ki, majd bezárásuk után nem megfelelően temették be őket.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×