Az elemzéshez az Európai Unió Copernicus programja és az Európai Űrügynökség Sentinel–1A radaros földmegfigyelő műholdjától származó adatokat használtak fel a Geo-Sentinel Kft. kutatói, a közvetlenül a földrengés előtti és utáni időpontból származó mérések úgynevezett intreferometrikus feldolgozásával.

A földrengéssorozat csúcsának számító rengés december 29-én, ebédidőben pattant ki Magyarország déli határaitól nem is nagyon messze, Zágrábtól 50 kilométerre dél-keletre. A Richter-skála szerinti a 6,4-es erősségű földrengést hazánkban is érezni lehetett.

Már az előző napon, illetve azóta is voltak jelentős földmozgások a környéken. Ekkora rengés a térségünkben rendkívül ritka, lényegében a közvetlen környezetünk tektonikáját és a reológiáját tekintve a lehetséges maximumhoz közeli nagyságot képviseli – emlékeztetett a felszín elmozdulásáról elemzést készítő magyar cég.

A Geo-Sentinel Kft. szakemberei ugyanis Magyarországon bizonyára elsőként, de a világon is az elsők között térképezték fel a horvátországi földrengés okozta elmozdulásokat, a felszín maradandó deformációját. Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 apertúraszintézises radarműholdpárosa észleléseinek interferometrikus feldolgozása lehetővé teszi a felszínmozgások kimutatását.

Az interferométeres módszer lényege, hogy a rengés előtt és után ugyanazon terület fölött végzett radarmérések fázisinformációjából előállítható az elmozdulás rendkívül részletes és pontos térképe.

A katasztrófa következtében hét ember vesztette életét. Közel száz helységben keletkezett komoly anyagi kár. A horvátországi Petrinja kisváros egyes részei romba dőltek. Még Magyarországon is legalább százmillió forintos károkról számoltak be a biztosítók.