Infostart.hu
eur:
349.16
usd:
300.66
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Pixabay

Ismét Magyarországig ért egy horvát földrengés

A múlt hét eleji földrengések, majd a szerdai utórengés után újabb földrengés volt Horvátországban szombaton este, amelyet Magyarországon is érzékelni lehetett - közölte az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa.

Timkó Máté szeizmológus közleménye szerint helyi idő szerint este 10:29-kor mintegy 7 km-es mélységben 4,9-es magnitúdójú földrengés keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében.

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint a földrengés 4,5-es erősségű volt, középpontját Zágrábtól 59 kilométerre délkeletre teszik. Károkról, áldozatokról egyelőre nem tudósított a HINA.

A földrengést a lakosság Magyarországon is érezte - tette hozzá a szeizmológus.

A katasztrófavédelemhez nem érkezett károkról bejelentés.

A január 9-i nap budapesti szeizmogramja (forrás: seismology.hu)
A január 9-i nap budapesti szeizmogramja (forrás: seismology.hu)
A január 9-i nap ambrózfalvai szeizmogramja (forrás: seismology.hu)
A január 9-i nap ambrózfalvai szeizmogramja (forrás: seismology.hu)

Szerdán az 5,3-es magnitúdójú utórengés 17 óra 1 perckor keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében. Akkor a magyar obszervatóriumhoz Nagykanizsáról, Komlóról és Budapestről is érkeztek bejelentések a földmozgás érzékeléséről.

Múlt hétfőn és kedden két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot; a katasztrófának hét halálos áldozata és 28 sérültje van. A horvát kormány hétfőn természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2026 áprilisában közzétette a PSD2-t felváltó PSD3 irányelv és a PSR rendelet végleges szövegeit, amelyek várhatóan 2028-tól lépnek hatályba. Az új szabályozás egységesíti az open banking, az erős ügyfél-hitelesítés és a csalásmegelőzés szabályait az egész EU-ban, megszüntetve a tagállamok közötti eltérő jogértelmezéseket. A változások között szerepel a szigorúbb API-teljesítményi követelmények teljesítése és egy ügyféloldali hozzáférés-kezelő dashboard bevezetése is. Magyarországon a Finqware open banking startup tapasztalatai szerint a PSD3 technológiai stabilitást és egységesebb API-struktúrákat hozhat, ami segíthet feloldani a hazai nyílt bankolást hátráltató akadályokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×