Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szuga Josihide kormányszóvivő (b) egy mikrofon előtt áll a színpadon, miután megnyerte a japán kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) új vezetőjének megválasztására kiírt szavazást Tokióban 2020. szeptember 14-én. Várhatóan a kormánypárt új vezetője lesz az új miniszterelnök az egészségi okok miatt augusztus 28-án lemondó Abe Sindzó után.
Nyitókép: MTI/AP pool/Eugene Hoshiko

Az új japán kormányfő látni szeretné Kim Dzsong Unt

Feltételei sincsenek. Szuga Josihide az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédet.

Szuga Josihide új japán miniszterelnök előfeltételek nélkül hajlandó lenne találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Szuga Josihide az ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakán pénteken elhangzott beszédében mondta ezt. Az előzetesen rögzített beszédét videokapcsolattal osztották meg az ülésszakon részt vevő többi országvezetővel.

Szuga szerint Tokió kész arra, hogy teljesen normalizálja kapcsolatait Phenjannal a kétoldalú viszonyt terhelő komoly problémák rendezése révén. A megoldatlan kérdések közé sorolta az észak-koreai hírszerzés által elrabolt japán állampolgárok ügyét, az észak-koreai rakéta- és atomprogram kérdését, és a két ország "szomorú múltját" terhelő ügyeket. Szuga közölte, hogy a kétoldalú viszony rendezése nemcsak a két ország érdekeit szolgálja, hanem nagy mértékben hozzájárulna a térségbeli béke és stabilitás megszilárdításához.

"Nem mulasztok el egyetlen alkalmat sem e cél elérésére"

- szögezte le Szuga Josihide, akit a múlt héten választottak meg miniszterelnöknek.

Az észak-koreai hírszerzés által elrabolt japánok sorsa az egyik legérzékenyebb kérdés az egymással diplomáciai viszonyt nem ápoló két ország kapcsolatában. Phenjan 2002-ben ismerte el első ízben, hogy 13 japánt rabolt el, majd közülük ötöt haza is engedett. A többieket az észak-koreai hatóságok halottnak nyilvánították, továbbították a hozzátartozóknak a földi maradványaikat, amelyeket azonban nem lehetett azonosítani. Hat évvel ezelőtt, 2014 májusában Tokió és Phenjan megegyezett abban, hogy új vizsgálatot indítanak az elrabolt japánok sorsának felkutatására, közös vizsgálóbizottság is alakult, de Phenjan kérésére feloszlatták.

A koronavírus okozta világjárvány miatt a ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakának nagy része online zajlik keddig. Az ENSZ-tagállamok képviselőinek, köztük több mint 150 állam- és kormányfőnek előre felvett beszédei hangzanak el videókapcsolaton keresztül.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×