Infostart.hu
eur:
386.99
usd:
333.83
bux:
124695.37
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök országa biztonsági tanácsának ülésén elnököl Minszkben 2020. augusztus 18-án. Fehéroroszországban tizedik napja tüntetnek, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással nyerte meg az augusztus 9-i elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Lukasenka: a szomszéd országok hibrid háborút folytatnak

Fehéroroszország belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hazájával szomszédos országokat.

Lukasenka, akinek egy értekezleten elhangzott beszédét a BelTA fehérorosz hírügynökség idézte, azt mondta: Fehéroroszország szomszédai az új választások kiírására vonatkozó követelésükkel nyíltan beavatkoznak országa belügyeibe. Ezt ő "diplomáciai háborúnak", "diplomáciai mészárlásnak" nevezte. Megismételte azt a vádat, hogy Lengyelország annektálni akarja a határ menti (lengyel kisebbség által is lakott) Hrodna (lengyelül Grodno) városát és a Hrodnai területet. Közölte: Minszk csapatokat vezényelt a térségbe.

Fehéroroszországban tüntetések zajlanak az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban hatodik államfői mandátumát: a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával győzött. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és a nyugati országok sem ismerik el annak eredményét.

Augusztus közepén a balti országok, köztük a Fehéroroszországgal határos Litvánia és Lettország új, szabad és tisztességes választások kiírására szólította fel a minszki vezetést, Vilnius pedig menedéket adott a fehérorosz ellenzék vezetőjének és Lukasenka kihívójának, Szvjatlana Cihanouszkajának.

Lukasenka szerint a tüntetéseket országában külföldről irányítják, az ellenzék ezt tagadja. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Címlapról ajánljuk

Egy néhány hetes iráni háború is 1-2 százalékos inflációs nyomást okozhat

Az amerikai típusú Brent kőolaj ára megy fölfelé, és Európában a földgázé is, mivel a világ legnagyobb kitermelője, Kuvait nem fér hozzá a piachoz. Ha elhúzódik az iráni háború, felfelé száguldó benzinárakkal fogunk találkozni, ami a szállítmányozásra is kihat az egész világon, így a boltokban is emelkedhetnek az árak – mondta Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×