eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozója után Brüsszelben 2020. február 21-én.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozója után Brüsszelben 2020. február 21-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Nem vár tovább az EU, azonnal összehívja a tagállami vezetőket fehéroroszügyben

A tárgyalást az indokolja, hogy Moszkva bejelentette, katonai segítséget ad Aljakszandr Lukasenkának

Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban - jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Michel üzenetében hangsúlyozta:

a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket.

Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek.

A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehérországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak. Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. Litvánia például civil szervezeteken keresztül folyósított 50 millió euró összegű uniós segélyalapot javasol, míg Lengyelország 13 millió eurós, fehérorosz tudósokat és a média pluralizmusát támogató programot jelentett be. A balti államok, Dánia, Csehország és Lengyelország, az EU-t kérte fel közvetítő szerepre, az országot immáron 26 éve irányító Aljakszandr Lukesanka elnök és az ellenzék között.

Múlt pénteken, a tagállamok külügyminiszterei arra az álláspontra jutottak, hogy a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztának, és szankciók előkészítésében állapodtak meg, a választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.

Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint, Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.

Lukasenka hétfőn kijelentette, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, ugyanakkor megerősítette, hogy az elnökválasztást nem fogják megismételni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×