(Cikkünk frissül.)

Sok fontos területen sikerült előrelépni az elmúlt három hétben – értékelte a miniszterelnök a kormányalakítás óta eltelt időszakot az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden este. Magyar Péter példaként említette a gyors kormányalakítást, a megállapodást hatezer milliárd forintnyi uniós forrásról és a kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetésének kezdeményezését.

„Sok fontos dologban tudtunk előrelépni, így talán elégedettek az emberek is”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint az elmúlt években félrevezették a közvéleményt az uniós források visszatartásának okairól, ugyanis állítása szerint a támogatások elmaradásának valódi oka a korrupció volt. A miniszterelnök arról beszélt, hogy ezt szerinte már a kormányváltást követő első hetek tapasztalatai is igazolták.

Magyar Péter szólt arról is, hogy a nem egyetemi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) legkésőbb a nyár végéig visszakerülnek állami fenntartásba. Az egyetemeket működtető alapítványok esetében ugyanakkor egyéves moratóriumot vezetnek be, amely alatt az intézmények vezetőivel és szakértőkkel egyeztetnek a hosszú távú megoldásról. A miniszterelnök hangsúlyozta: az alapítványok által ellátott feladatok nem szűnnek meg, azokat a jövőben is biztosítani kell, de állami felügyelet mellett.

A korrupció elleni fellépés részeként a kormány jelentősen megerősítené az Integritás Hatóságot, amely Magyar Péter szerint eddig nem tudta hatékonyan ellátni a feladatait. A tervek szerint a hatóság szélesebb jogköröket kapna, például kezdeményezhetné lezárt nyomozások folytatását, sőt bizonyos esetekben akár kormánytagok elmozdítását is indítványozhatná.

Emellett átalakítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, hogy jobban nyomon követhető legyen a politikusok vagyongyarapodása. Akár két év börtönnel is büntethető lesz, ha valaki szándékosan, súlyosan valótlan vagyonnyilatkozatot tesz – szögezte le, hozzátéve: az Integritás Hatóság vizsgálhatja majd például a családtagok vagyonnyilatkozatait is, bár azok nem kerülhetnek nyilvánosságra. Mint mondta:

„innentől fogva már érdekesek lesznek a vagyonnyilatkozatok”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy újraszabályoznák a magántőkealapok működését, így a jövőben átláthatóvá válna a náluk kezelt vagyonok végső tulajdonosi háttere. Hozzátette: a kormányváltás óta többen mernek információkat megosztani a hatóságokkal, és arra biztatta az illetékeseket, hogy minden rendelkezésükre álló ügyet vizsgáltassanak ki.

Arról is beszélt, hogy a Visegrádi négyek (V4), az erős Közép-Európa visszaállítása a magyar külpolitika prioritása. A kormányfő azt mondta, sok hibája volt az utóbbi évek külpolitikájának, az egyik a magyar–lengyel szövetség, barátság veszélyeztetése és a Visegrádi négyek szoros egyeztetésének elmaradása.

Varsói, bécsi, berlini és párizsi látogatása kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unió Magyarország legfontosabb gazdasági, Németország a legfontosabb kereskedelmi partnere, a legtöbb, Magyarországon munkahelyeket teremtő cég német, de a franciák és osztrákok is előkelő helyen vannak.

„A feladatunk az, hogy Közép-Európában sokkal szorosabb szövetségi rendszert hozzunk létre, nemcsak a V4-ekkel, hanem Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával kibővülve”

– jelentette ki Magyar Péter.

Az ukrán–magyar tárgyalásokról szólva annyit mondott: feszült egyeztetésen vannak túl a felek. Továbbá jelezte, hogy nem látja indokoltnak Ukrajna gyorsított tárgyalását.

Devizahiteles perek

A miniszterelnök szerint bölcs módosítás született a devizahiteles perek rendezésének ügyében. Magyar Péter azt mondta, büszke arra, hogy a kormány ezt pár hét alatt teljesítette.

A kormányfő hangsúlyozta: a tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat nem a végleges megoldás, de időt lehet vele nyerni.

Mint mondta: ebben az ügyben átfogó jogalkotási folyamat indul az igazságügyi miniszter, a bankok, a devizahitelesek képviselői és a bíróságok képviselőivel.

A Tisza ez irányú javaslatát egyhangúlag fogadta el a parlament, és azok a képviselők is igen gombot nyomtak, akiknek ez eszébe sem jutott vagy leszavaztak ilyen irányú javaslatokat – fogalmazott Magyar Péter.

„Elképesztő pénzszórás ment”

A képviselői fizetések és a havi képviselői költségkeret csökkentésével négy év alatt minimum 50 milliárd forint megspórolható – mondta a miniszterelnök.

Magyar Péter kiemelte: örömteli volt, hogy a költségcsökkentésre irányuló javaslatot a parlament egyhangúlag szavazta meg.

Mint mondta, az ellenzék nincs hozzászokva, hogy olyan javaslatok vannak, amik jobbító szándékúak és a magyar emberek érdekeit szolgálják.

A kérdés inkább az – folytatta –, hogy eddig miért nem lépték meg a képviselői fizetések csökkentését. „Elképesztő pénzszórás ment” – fogalmazott.

Magyar Péter a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatban kijelentette, hogy álláspontja szerint az intézmény nem végzett érdemi munkát, miközben szerinte méltatlanul használta a szuverenitás fogalmát. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy erről már korábban, az Országgyűlésben is beszélt.

Bejelentette azt is, hogy néhány napon belül benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Elmondása szerint az új szervezet feladata az lenne, hogy feltárja az elmúlt két évtized visszaéléseit, és segítse a jogtalanul megszerzett közvagyon visszaszerzését. A kormányfő szerint ez az intézmény jóval hasznosabb szerepet tölthet be, mint a megszüntetésre váró hivatal.

Ismét találkoznak négyszemközt Sulyok Tamással

Magyar Pétég arról is beszélt, hogy még egyszer meg fogja keresni Sulyok Tamás köztársasági elnököt és négyszemközti találkozót kezdeményez a lemondása érdekében.

A kormányfő a műsorvezető arra a felvetésére, miszerint a Sulyok Tamás „eltávolításával” kapcsolatos ügy láthatóan megállt, nemmel felelt, hozzátéve, hogy „erre adtak felhatalmazást a magyar emberek” és benne volt a vállalásaik között, hogy a jogállam leépítését csendben végignéző „bábok nem maradhatnak”.

Emlékeztetett, hogy ezért beszélt Sulyok Tamással korábban, aki eleinte nyitottnak is bizonyult a kérésre, „aztán végül valamilyen oknál fogva” mégis ragaszkodott a székéhez. Leszögezte: elszántsága mit sem változott, s mivel „szeretné megóvni a magyar jogállamot”, még egyszer meg fogja keresni a köztárasági elnököt és meg fogja kérni, hogy négyszemközt üljenek le.

„Fogok vele még egyszer beszélni, lehet, hogy újdonságot is tudok neki mondani és nagyon remélem, hogy meg tudunk állapodni”

– jelentette ki, kitérve arra, hogy ha nem, akkor rövidesen el fognak járni az eredeti célnak megfelelően. Hozzátette: egyelőre nincs jelöltje a köztársasági elnöki posztra, és az esetleges jelölés attól is függ majd, milyen formában kerül sor az államfő megválasztására.

(Cikkünk frissül.)